Messze még a körforgásos áttörés a magyar gazdaságban, de javul a helyzet
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) legújabb felmérése azt mutatja, hogy a vezető magyar vállalatok körében a körforgásos gazdasági modellek alkalmazása továbbra is elmaradott. A kutatás harmadik alkalommal készült el, és a tagvállalatok mintegy fele, összesen 80 cég töltötte ki a kérdőívet, ezáltal képviselve a magyar GDP 40 százalékát. A megkérdezett cégek kétharmada nagyvállalat, míg egyharmaduk a kis- és középvállalkozások (kkv) szektorába tartozik.
A felmérés rámutatott arra, hogy a magyar cégek többsége még mindig csupán a könnyen elérhető, úgynevezett „alacsonyan csüngő gyümölcsöket” célozza meg, mint például a maradékanyagok és hulladékok újrahasznosítása. Érdekes módon csak a válaszadók 31 százaléka tervez körforgásos alapelvek szerint megalkotni termékeit és szolgáltatásait. Megjegyzendő, hogy a BCSDH tagvállalatainak jelentős része külföldi nagyvállalatok leányvállalata, így a termékek és szolgáltatások tervezése gyakran nem Magyarországon zajlik – hangsúlyozta Nagy Julianna, a felmérést szakmailag támogató KPMG igazgatója.
Simon Anita, az Alteo Circular ügyvezető igazgatója szerint az iparnak nem csupán a hulladék mennyiségét kellene csökkentenie, hanem a termelési folyamataiba is rendszerszinten be kellene építenie az újrahasznosítást. A válaszadó vállalatok 75 százalékának ugyan van körforgásos célkitűzése, 49 százalékuk pedig méri a körforgásos teljesítményét, csupán 21 százalékuk rendelkezik tényleges körforgásos gazdasági stratégiával. Fő motivációként az erőforrás- és energiahatékonyságot 48 százalék jelölte meg.
Pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a cégek közel fele legalább már méri a körforgásos teljesítményét, ami alapvető feltétel ahhoz, hogy a jövőben sikeresen menedzselhessék ezt a területet. Tágabb kontextusban, globálisan az anyagáramok csupán 6,9 százaléka minősül körforgásosnak, míg az európai arány 12,2 százalék, a magyar pedig 7,3 százalék.
Hollandiában már 30 százalék közelében áll ez a mutató, de Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója figyelmeztetett, hogy ezek a számok globális szinten értendők. Az olyan országok, amelyek főként alapanyagokat szolgáltatnak, vagy éppen ellenkezőleg, feldolgozzák, más helyzetben vannak a globális kereskedelmi rendszerek következményeként. A centrumállamok, ahol a késztermékek fogyasztása a legnagyobb, szintén elengedhetetlen szerepet játszanak a körforgásos gazdasági célkitűzések teljesítésében.
A felmérés készítői kiemelik, hogy a viszonylag alacsony számok ellenére az elmúlt két-három évben a magyar piac jelentős előrelépést tett a körforgásos szemlélet elterjesztésében. A megkérdezett cégek többsége mára jobban megérti a téma fontosságát, ami nagyobb hajlandóságot mutat a szükséges változások iránt.
