Kilőtt az Olajár, Érkeznek a Gazdasági Hatások az Irán-Háború Következményeként
Hétfő reggel a nemzetközi olajárindex drámaian megemelkedett az iráni háború következtében: a Brent olaj hordónkénti ára megközelítette a 82 dollárt, amely a pénteki árat 13 százalékkal haladta meg, és ezzel 14 hónapos csúcsra emelkedett. Ez az emelkedés nem meglepő, hiszen a szakértők 10-15 százalékos drágulást valószínűsítettek a konfliktus hatására. Néhány órával később, hétfő fél hat körül azonban a jegyzés korrigálódott, az olaj ára 77,09 dollárra csökkent.
A közel-keleti helyzet hatással volt az ázsiai tőzsdékre is, ahol a tokiói Nikkei 225 index 1,30 százalékos gyengülést mutatott. A sanghaji tőzsde 0,08, a hongkongi 1,70, míg a tajpeji 0,39 százalék mínuszban zárta a napot. Az események hatására a pakisztáni tőzsde történelmi zuhanást élt át: az irányadó KSE-30 index 9,6 százalékot esett a kereskedés elején, ami a legnagyobb esés a pakisztáni tőzsde történetében. Az ilyen drámai zuhanást figyelembe véve a karacsi tőzsdén egyórás kereskedési szünetet rendeltek el.
A válságok időszakában általában biztonságosabbnak tartott arany ára szintén emelkedett, hétfőn reggel 2,8 százalékkal növekedett, megközelítve az 5397 dollárt.
Az amerikai és izraeli légicsapások, amelyek az iráni rezsim ellen irányultak, valamint az iráni válaszlépések komolyan felerősíthetik a világgazdaságra gyakorolt hatásokat. Az emberek többsége az olajár emelkedése miatt aggódik, hiszen annak drasztikus növekedése közvetlenül érintheti azokat is, akik távol élnek a konfliktustól. Az elmúlt hét végéig bezárólag legalább három tartályhajó megsérült, valószínűleg iráni támadások következtében. Továbbá a Perzsa-öbölben kétszáz hajó horgonyzott le ideiglenesen a Hormuzi-szoros körül.
Kulcsszerepet játszik a kérdésben, hogy Irán le fogja-e zárni a Hormuzi-szorost, amely a világ olajkereskedelmének közel 20 százalékát bonyolítja, míg a régió olajkereskedelmének 90 százaléka is ezen a vízi úton halad. Az iszlamista rezsim már évtizedek óta fenyegetőzik ezzel a lépéssel, de elemzők szerint annak súlyossága miatt eddig mindig elkerülték ezt a döntést, még a tavaly nyári iráni atomprogram ellen indult 12 napos háború során is, amikor a helyzet rendkívül feszültté vált.
A közel-keleti helyzet fejlődéséről és az ezzel kapcsolatos gazdasági hatásokról részletesebben is tájékozódhatnak.
