Jim Jarmusch és Pándi Balázs: Zenei Párbeszéd New Yorkban
„Ideális esetben mind a koncerten, mind a felvételeken meditatív állapotba kerülök. Ha nagyon képben lennék, az baj lenne, mert akkor az azt jelenti, hogy annyira nem ragadott magával, amit játszunk” – mesélte Pándi Balázs, aki nemrégiben újra zenélt Jim Jarmuschtal, a legendás rendezővel New Yorkban. Ez a különleges zenei együttműködés a mai avantgárd zenei színtéren is figyelemre méltó pillanatot képvisel.
Pándi Balázs a punk, hardcore, kísérleti elektronika és avantgárd jazz területén ismerte meg a világot, és azon kevesek egyike, akit nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is elismernek. Rendszeresen turnézik a japán Merzbow-val és tagja a Beton.Hofi formációnak, ami nemcsak a zenélés, hanem a Tandori-kutatás terén is komoly elkötelezettséget jelent számára. Ő volt az, aki megörökítette Tandori Dezső első verseskötetének megjelenését a költő eredeti elképzelése szerint.
Új Zenei Kooperációk
Az idei év elején Pándi már másodszor dolgozott együtt Jarmusch mellett, valamint Lee Ranaldóval, a Sonic Youth alapító-gitárosával és a háromszoros Grammy-díjas Marc Ursellivel. Ez az együttműködés egy különleges stúdiósession keretében zajlott, ahol az első közös munkájuk után született két album is, köztük a 2021-es „Churning of the Ocean”. Mindössze nyolc év elteltével ismét összegyűltek, és a zenei kreativitásuk új dimenziókat nyitott meg.
Pándi érdekes gondolatokat osztott meg arról is, hogy miként alakul az improvizáció egy olyan helyzetben, ahol négy, alig ismert személy zenél együtt. „Muszáj egyenrangú félként szerepelni, hogy zenei párbeszéd jöjjön létre” – mondta. Az interakciók nem csupán a zenélésről szólnak, hanem a kölcsönös tiszteletről és a közös impulzusok megéléséről is, ami lehetővé teszi a zenei világ kiterjesztését.
A Hangzás és a Zenélési Élmény
Pándi a zenei alkotófolyamat szempontjából kiemelte, hogy neki nem volt meg az a szorongás, hogy valaki híres jelenlétében tétovázik. A zene világában a legfontosabb az, hogy azt őszintén játsszák, hogy mindenki a saját szerepére koncentráljon. A zenész elmondása szerint, ha túlságosan a másik nagyságával foglalkozik, az a zene minőségének rovására megy. Pándi számára a zene valódi kommunikációs forma, amely a közös élményekből táplálkozik.
Ráadásul Jim Jarmuschnak a magyar kultúrához fűződő kapcsolata is fontos: a korábbi munkáik során sokat tárgyaltak többek között Bálint István jelentőségéről, aki nagy hatást gyakorolt Jarmusch életére. Az ő támogatása segítette Jarmuscht abban, hogy folytathassa tanulmányait, ami elengedhetetlen volt filmszakmai karrierje szempontjából.
Az Együttműködés és a Múlt Emléke
Pándi megemlítette, hogy az első közös zenei projekt során még anyagilag hátrányos helyzetben volt, de az együttműködés izgalma és a zene iránti elkötelezettsége ezen is segített. A zene nem csupán produkció, hanem élmény, amely az emberek közötti kapcsolatok építéséről szól. „A zene eleve a fő kommunikációs forma közöttünk” – tette hozzá, míg az új kreatív impulzusok forrásáról is beszélt, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg az együttműködésben.
Pándi Balázs és Jim Jarmusch közötti zenei kolaboráció tehát nem csupán a zene világáról szól, hanem a barátságok, az inspirációk és a közös elmélyült tapasztalatok fonódásáról is. Ahogy Pándi egy hosszabb tartózkodás után ismét New Yorkba látogatott, nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az összeköttetések nem csupán a művészet, hanem az emberi kapcsolatok terén is jelentőséggel bírnak.
