A Janaf és a Mol közötti feszültség folytatódik
Az Adria-vezetéket üzemeltető horvát Janaf cáfolta a MOL által hangoztatott vádakat, amelyek szerint rendkívül magas árakon szállít kőolajat. A MOL a legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a Janaf árainak háromszorosa a trieszti kikötőből kiinduló kőolajvezeték díja, ami komoly aggodalmat okozott a magyar vállalatnál. A MOL részleteket is megosztott az árkülönbségekről, amelyeket egy összehasonlító táblázatban mutattak be, hangsúlyozva a tranzit költségek eltéréseit.
Janaf gyors válaszában kifejtette, hogy a MOL nyilvános nyilatkozatai csak tovább fokozzák a feszültséget, és úgy vélik, hogy azok célja a kedvezményes orosz olaj import jogosságának igazolása. A Janaf nem vitatta a MOL számadatait, azonban kijelentették, hogy a tonnánként 100 kilométerenkénti ár vitája lényegtelen, mivel a Janaf vezetéke jelentősen rövidebb, mint az orosz Barátság vezeték, így az olajvásárlók a teljes szállítási költségre kell hogy összpontosítsanak.
Janaf képviselője hangsúlyozta, hogy a nyersolaj ára közötti eltérés nem a szállítási költségekből ered, hanem abból, hogy az orosz olaj körülbelül 30%-kal olcsóbb a nem orosz verzióknál. A szállítási költség a nyersolaj teljes árához képest mindössze néhány százalékot képvisel, és nem alapvető tényező a választáskor.
A történeti háttérben a Janaf, más néven Adria-vezeték, a múltban fontos szerepet játszott, amelyet a Kádár János és Josip Broz Tito közötti együttműködés eredményeként alakítottak ki. Az olajválság árnyékában a magyar és jugoszláv vezetés jóváhagyással építhetett tengeri vezetéket, amely a kelet-európai olajforgalom fontos részévé vált. Azóta azonban a vezetéken futó szállítások kapacitásai nem voltak maximálisan kihasználva, és a horvát fél többször is jelezte, hogy a kapacitások nem megfelelően hasznosítottak.
Az orosz olajra vonatkozó korlátozások bevezetésével a horvát vezeték jelentős szerepet játszott a térség kőolajellátásában, de a MOL által üzemeltetett finomítók jelezték, hogy a Janaf drága feltételek mellett kívánja biztosítani az olajt, kihasználva a kialakult helyzetet. Az Adria-vezeték Krk-szigeti terminálból indul, több irányba elágazva biztosítva a szállítást Magyarország, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia felé, habár a bosnyák finomító régóta le van zárva.
Jelenleg a Janaf tárgyalási pozíciója erős, azonban a MOL tervezi, hogy megvásárolja a szerb NIS-t, így a Janaf lényegében egyetlen komoly versenytárssal néz szembe. A MOL szempontjából az áraik drasztikusan kedvezőtlenek, mivel úgy vélik, hogy Horvátország a globális referenciaárakhoz viszonyítva túlzó költségeket szeretne érvényesíteni szállításai során.
A helyzetet az EU eddig nem befolyásolta érdemben, pedig szakértők szerint egy kölcsönösen előnyös megállapodás a felek között segíthetne stabilizálni az olajszállításokat, így csökkentve az orosz olaj importjának mértékét fenntartó derogációk szükségességét.
Bár a horvát Adria-vezeték árai alacsonyabbak lennének, a MOL és a magyar kormány valószínűleg nem mondana le a kedvezőbb árú orosz olajjal járó megállapodásokról. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója nemrégiben kifejtette, hogy a magyar fél optimális feltételek között kívánja biztosítani az olajellátást, amelyhez szükség van a mindkét bevont partnerségi viszonyra.
