Vizsgálat indult a Sándor-palota ellen az adatvédelmi hatóság által
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított a Sándor-palota ellen, miután az megtagadta a TASZ által benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését. A TASZ, azaz a Társaság a Szabadságjogokért, március 5-én kérte a Sándor-palotától a kormányzat részéről a Velencei Bizottsághoz címezett levél tartalmát, amelyben Sulyok Tamás, a köztársasági elnök kérte a testület állásfoglalását a hivatalából való elmozdítása kapcsán.
A köztársasági elnöki hivatal azonban elutasította az adatigénylést, arra hivatkozva, hogy a kért információk „döntés megalapozását szolgáló adatok”, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a Velencei Bizottság és a köztársasági elnök szabad véleménynyilvánítását, valamint tevékenységük tisztaságát.
Ez a lépés azonban a TASZ számára nem elfogadható, mivel szerintük kulcsfontosságú, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen Sulyok Tamás érveiről és aggodalmairól a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. A TASZ ezt követően fordult a NAIH-hoz, amely megkezdte a vizsgálatot. A NAIH különösen figyelemre méltónak találta az ügy jelentőségét, Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök lemondásának ügye közérdekű adatnak számít.
A NAIH álláspontja szerint a jövőbeli köztársasági elnöki döntések nem támaszkodnak a Velencei Bizottságnak küldött levélre, és annak tartalma nem befolyásolja a jövőbeli döntéshozatali folyamatokat. A TASZ emlékeztet arra is, hogy a Velencei Bizottság nemzetközi szerv, ezért nem tartozik a magyar adatvédelmi törvény hatálya alá, ami megnehezíti a Sándor-palota érvelésének jogszerűségét.
Sulyok Tamás, aki most új helyzetben áll, megfontolhatja, hogy önként közzéteszi az adatokat, amelyek segítenék a nyilvánosság tájékoztatását a köztársasági elnök elmozdításával kapcsolatos jogállamisági kérdésekről, vagy várja, hogy a NAIH kötelezze erre.
A köztársasági elnök nemrégiben nyilatkozott a Politicónak, kijelentve, hogy harcolni fog a posztjáért. Ennek részeként június 11-én beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amely az Alaptörvény módosításait érinti, amelyek a közjogi méltóságok elmozdítását célozzák. Az ügy azonban bonyolultabbá vált, mivel hét alkotmánybíró kizáratta magát a tárgyalásból, ami megnehezítette a helyzet rendeződését. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, sürgősségi eljárás keretében tűzte ki a beadvány tárgyalását, de a kizárások miatt végül levette a napirendről a témát.
