Nem változtatott az alapkamaton az MNB, 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt
Nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos betét kamata 4,50 százalék, az egynapos hitel kamata 6,50 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Legutóbb augusztusban csökkentette a testület az alapkamatot, egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.
A változatlanul 5,50 százalékon tartott alapkamat támogatja az inflációs cél fenntartható elérését – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke a kamatdöntés utáni online sajtótájékoztatón. Szerinte a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokol. A tanács a következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamatról.
2,5 százalékra csökken a középtávú inflációs cél
A Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját a jelenlegi 3,0 százalékról – jelentette be Varga Mihály. Kérdésre elmondta, hogy az új inflációs cél mértékéről egyhangú döntést hoztak. Közölte, az új, alacsonyabb cél összhangban van a régiós gyakorlattal, és közeledik az Európai Központi Bank inflációs céljához. A 2,5 százalékos cél tükrözi az ország gazdasági fejlettségét, illetve a maastrichti kritériumoknak való megfelelés is nagyobb valószínűséggel teljesíthető.
Az alacsonyabb inflációs cél támogatja a vásárlóerő megőrzését, növeli a megtakarítások reálértékét. Hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel van összhangban, ami hozzájárul a fogyasztás és a beruházások növekedéséhez – magyarázta.
A jegybank közleménye szerint a monetáris tanács az inflációs cél felülvizsgálatát követően arról döntött, hogy a középtávú inflációs célt a fogyasztóiár-index 2,5 százalékos növekedésében határozza meg. A tanács változatlanul fenntartja az inflációs cél körüli szimmetrikus, plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávot. A 2,5 százalékos inflációs cél a monetáris politikai horizonton, 2028. január 1-jén lép hatályba.
Alig mozdult a forint jegyzése a főbb devizákhoz képest az MNB keddi kamatdöntése után. A nemzetközi devizakereskedésben, mintegy húsz perccel a bejelentés után az euró jegyzése 361,55 forintra változott a döntés előtti 361,50 forintról. A svájci frank árfolyama 384,96 forintról 384,86 forintra, a dolláré pedig 315,37 forintról 315,33 forintra módosult.
Elemzők: a geopolitikából jön az inflációs kockázat
Az 5,5 százalékos alapkamat tartásával véget ért a mini kamatcsökkentési ciklus, aminek keretében a június elején még 6,25 százalékos ráta augusztus végéig 75 bázisponttal csökkent. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője közölte, ez megfelel a piaci várakozásoknak. „Bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, ha csak azokat néznénk, akkor sor kerülhetett volna újabb lazításra, a forint árfolyama is viszonylag stabilnak mondható” – mondta. Szerinte többet nyomhatott a latban a nemzetközi környezet alakulása, főleg a geopolitikai feszültségekből adódó inflációs kockázat. „Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emelt az elmúlt hetekben, ez pedig szűkítette a magyar jegybank mozgásterét. Ugyanakkor középtávon van tér a kamat csökkentésére. Az időzítést azonban bizonytalanság övezi a már említett geopolitikai fejlemények miatt” – kommentálta a lépést.
Hozzátette: „A jegybanki döntés miatt nem változtattunk a korábbi kamatprognózisunkon. Továbbra is arra számítunk, hogy az év végéig nem módosul a ráta, így 5,5 százalékos alapkamattal fordulunk rá a következő évre.”
A kamat jövő évi alakulását nagyban befolyásolja szerinte, hogy a várhatóan október végén megjelenő 2027-es büdzsétervezet milyen költségvetési és államadósság-pályát irányoz elő. Ez azért fontos, mert jelentősen befolyásolja Magyarország kockázati megítélését, így a jegybank mozgásterére is komoly hatással van. A szakember szerint összességében a jövő év végéig újabb lazítások jöhetnek, amik eredményeként 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője elmondta: „A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez.” Szerinte a mostani kamatdöntés nem okozott meglepetést. Hozzátette, az inflációs cél szigorítása azt a kérdést veti fel, hogy a jelenlegi kamatszint elég magas-e az alacsonyabb középtávú cél eléréséhez. „A következő hónapokra ezzel az esetleges kamatcsökkentések ügye lekerülhetett az asztalról, de a Monetáris Tanács az adatvezérelt üzemmód alkalmazásával nyitva hagyta az ajtót az esetleges változtatások előtt” – elemzett. Zárásként elmondta, a kamatszint további csökkentése legfőképp az energiaárak forintra gyakorolt nyomásának lényegi enyhülésével következhet be.
