Új szakértői testület kezeli az ügynökakták társadalmi hatásait
November 4-től, szerdától bárki számára online elérhetők lesznek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött 6-os kartonok, B-naplók és mágnesszalagos nyilvántartások digitális másolatai. Ennek kapcsán Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy új, független és interdiszciplináris szakértői testületet kért fel a nyilvánosságra hozatal társadalmi hatásainak kezelésére.
A testületben több történész, szociológus, pszichológus és lelkigondozó kapott helyet, akik közösen dolgoznak a múlt feldolgozását segítő szakmai ajánlásokon. A tagok: Dr. Joób Máté teológus, lelkész és lelkigondozó; Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója; Dr. Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; Dr. habil. Szabó Andrea szociológus, politológus; Dr. Szekér Nóra történész, levéltáros; valamint Dr. Szokolay Domokos történész.
„Célunk, hogy megteremtsük a nyílt, őszinte párbeszéd feltételeit, és hogy a szembenézés ne újabb megbélyegzéshez vezessen. Megértést, mélyebb történelmi önismeretet és helyreálló társadalmi bizalmat szeretnénk elérni. Hiszem, hogy ez a folyamat a nemzeti megbékélés és demokratikus kultúránk megerősítésének fontos állomása lehet. Legyen miénk az utolsó nemzedék, amelynek még a múlt titkaival kellett együtt élnie” – írta Facebook-oldalán Tarr Zoltán. A miniszter megköszönte a testület tagjainak, hogy elfogadták a felkérést, és hogy tudásukkal, tapasztalatukkal segítik ezt a munkát.
Tarr szerint a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával teljesíti a rendszerváltás több mint három évtizede halogatott ígéretét, Magyarország pedig lezárja a hallgatás korát. „Ez azonban csak az első lépés. A múlt sebei, a szégyen és a kimondatlan sérelmek generációkon át öröklődnek, és gyógyításukhoz szakmai segítségre is szükség van” – tette hozzá a miniszter.
A társadalomnak feladata van az ügynökakták nyilvánosságra kerülésével, kérdés, hogy meglesz-e az ehhez szükséges érettség – többek között erről beszélt Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató az Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes beszélgetéssorozat első epizódjában a Duna TV-n kedd este.
Szekér Nóra azt mondta, hogy az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra szerdán. Orvos-Tóth Noémi szerint a társadalomnak feladata van az új információkkal. A befogadó dolga, hogy ne azonnal ítélkezzen, „lassítson”. Önmérséklettel vizsgálja az információkat és a körülményeket. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy az aktákon keresztül szembesülhetünk az „emberi gyarlósággal”. Kérdés, hogy mindehhez kellő érettséggel tud-e viszonyulni a társadalom. Lesznek olyan családok, amelyeknek át kell írniuk a narratívájukat, előfordulhat identitáskrízis. A szülőkbe, nagyszülőkbe vetett hitet rombolhatják le a most lelepleződő családi titkok – tette hozzá Orvos-Tóth.
Szekér Nóra azt is hangsúlyozta, hogy a társadalomnak dolga lesz a napvilágra kerülő új információkkal: meg kell érteni az iratokat, aztán párbeszédet kell folytatni egymással. A történész arra figyelmeztetett, hogy egy diktatúra állambiztonsága „furmányos intézmény”. Amikor például azt olvassuk egy dokumentumban, hogy az ügynököt hazafias alapon szervezték be, egyáltalán nem biztos, hogy ez az igazság. A diktatúra állambiztonsága a beszervezni kívánt személyt gyakran zsarolta, például gyermeke jövőjével, azzal, hogy gyermeke nem kapja meg a szükséges gyógyszert, vagy hogy nem tanulhat tovább. Ugyanakkor olyan ügynök is volt, aki helyzetével visszaélve akart bosszút állni valamiért a megfigyelt emberen. A diktatúrában az egyének megtörése vezetett a társadalom megtöréséhez – mondta Szekér.
Szerdán történelmi fordulóponthoz érkezik Magyarország: megkezdődik a köznyelvben csak ügynökaktákként emlegetett dokumentumcsomag nyilvánosságra hozatala. A részben most, részben február 25-én megnyitni tervezett aktákban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szakértői szerint 55-60 ezer név lesz olvasható, azaz „szinte mindenki talál majd hálózati személyt a családjában”.
