Csernavoda-1 újraindult, 1,5 millió háztartás árama tér vissza a román hálózatba

Csernavoda-1 újraindult, 1,5 millió háztartás árama tér vissza a román hálózatba

által K Sandor

Újraindul Csernavoda 1-es reaktora, másfél millió háztartásnyi áram tér vissza a román hálózatba

Több mint három hónapos kényszerszünet után pénteken megkezdődött a romániai csernavodai atomerőmű 1-es blokkjának visszakapcsolási folyamata. Az állami üzemeltető, a Nuclearelectrica bejelentése szerint a minimális műszaki és biztonsági feltételek ismét adottak, így a 700 megawattos blokk még a nap folyamán visszakerülhet az országos villamosenergia-hálózatra.

A lépés komoly könnyebbséget jelent a román energiaszektornak, mivel az atomerőmű hónapok óta nem termel. Az 1-es blokkot július 28-án, a 2-est pedig augusztus 13-án állították le a Duna alacsony vízhozama miatt.

Az előrejelzések szerint a visszakapcsolt reaktor november 7-én éri el a maximális teljesítményt, a teljes kapacitás azonban továbbra is várat magára, mert a 2-es reaktor lekapcsolva marad. Mihai Gioara, a Nuclearelectrica vezérigazgatója szerint már az 1-es blokk működése is jelentős mennyiségű hűtővizet igényel, ezért a 2-es reaktor visszakapcsolása csak a Duna vízállásának tartós emelkedése esetén válik lehetővé. Hozzátette: az illetékes hatóságokkal közösen olyan rövid és hosszú távú megoldásokon dolgoznak, amelyek növelik a berendezések rendelkezésre állását, és mérséklik a hasonló helyzetek következményeit egy esetleges újabb aszályos időszakban.

A csernavodai atomerőmű teljes kapacitása kulcsfontosságú az ország energiabiztonsága szempontjából: normál körülmények között Románia áramtermelésének mintegy húsz százalékát adja. Románia átlagos pillanatnyi áramfogyasztása napszaktól és évszaktól függően jellemzően 6000 és 8000 megawatt között mozog, a téli fagyos csúcsidőszakokban pedig elérheti a 8500–9000 megawattot is. Ehhez a teljes nemzeti igényhez mérve a most visszakapcsolt blokk önmagában a romániai pillanatnyi fogyasztás nagyjából 8–11 százalékát képes folyamatosan fedezni.

A háztartások fogyasztására vetítve a 700 megawattos kapacitás mintegy 1,5–2 millió átlagos méretű romániai vagy magyarországi háztartás egyidejű, teljes villamosenergia-ellátását tudja biztosítani. Mivel az atomerőmű úgynevezett zsinóráramot termel, vagyis a nap 24 órájában, időjárástól függetlenül egyenletes teljesítményt ad le, a blokk naponta megközelítőleg 16,8 millió kilowattóra villamos energiát táplál a hálózatba.

Magyarországi összevetésben a paksi atomerőmű négy reaktorblokkja egyenként mintegy 500 megawattos, így a csernavodai 1-es egység egymaga közel másfélszer akkora kapacitást képvisel, mint egyetlen paksi blokk. A román energiapiacon a leállás hónapjaiban épp ez a kapacitás hiányzott a leginkább: a kiesést hazai fosszilis erőművek fokozott terhelésével és drága külföldi importtal kellett pótolni, ami közvetlenül hajtotta fel a nagykereskedelmi árakat. A 700 megawatt visszatérése a fűtési szezon küszöbén veszi le a legsúlyosabb terhet a hálózatról, még ha a 2-es blokk további hiánya miatt a csernavodai zsinórtermelés fele továbbra is hiányzik.

A két, egyenként 700 megawattos kanadai CANDU-típusú blokk leállása nemcsak jelentős áramimportra kényszerítette az országot, hanem a 15 ezer lakosú Csernavoda távhőellátását is bizonytalanná tette a hideg időszak közeledtével, mivel a város fűtését és melegvíz-ellátását hagyományosan az erőmű biztosítja. A lakossági fűtést végül az erőmű kiegészítő egységében lévő tartalékkazán üzembe helyezésével sikerült megoldani.

A folyó alsó szakaszán tapasztalt vízhozam-csökkenés kezelésére a hatóságok az elmúlt hónapokban több sürgősségi beavatkozást végeztek: a vízfolyás terelésére kövekkel megrakott uszályokat süllyesztettek el, és sziklát is robbantottak, ám a tárcaközi bizottság későbbi jelentése szerint ezek a több tízmillió lejbe kerülő munkálatok érdemi javulást nem hoztak.

Október második felében a vízállás már a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtéséhez előírt küszöb alá esett, bár az illetékesek szerint közvetlen nukleáris veszély nem állt fenn. Míg Magyarországon a nyári dunai apály idején a paksi atomerőműnél csupán időszakos teljesítménykorlátozásra volt szükség, a romániai szakaszon a folyó szabályozatlansága miatt hónapokig tartó kényszerpihenőhöz vezetett.

Ezt is kedvelheted