Több százmillió köbméter víz tűnik el illegálisan a felszín alól Magyarországon
A Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi előadás-sorozatán kutatók tartottak előadásokat és panelbeszélgetéseket a hazai vízkészletekről, felhasználásukról és kockázataikról. A szakértők egyetértettek abban, hogy kritikus a helyzet, a nagy környezeti rendszerek és az emberi beavatkozások egyaránt billenőpont felé sodornak bennünket.
Horváth Ákos, a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium meteorológusa szerint a légkör úgy viselkedik, mint egy szivacs: minél melegebb, annál több vizet képes magában tartani. A melegedő levegő több nedvességet tud felvenni, mint amennyit a felszín párologtatni képes, így nem indul meg a felhőképződés. Ha nyáron nincs víz, megnő a besugárzás, tovább melegszik a levegő, és szárazabb lesz a talaj. A folyamat ősszel erős felhőképződéssel és hevesebb záporokkal is járhat.
Baranya Sándor, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője szerint a hazai utánpótlás eleve kevés, mert az itt lehullott csapadéknak csak 12 százaléka lesz felszíni vagy felszín alatti vízkészlet. A vizeink 93 százaléka a határon kívülről érkezik. A Tisza hazai szakasza a 19. századtól a kanyarok átvágása miatt mintegy 40 százalékkal rövidült, hosszesése 50 százalékkal nőtt, a főmeder legmélyebb pontjai 130 év alatt átlagosan 1,2 méterrel csökkentek, a kisvízi szintek pedig 1-1,5 méterrel estek. A Duna vámosszabadi szakaszán 10 méteres medermélyülést mértek.
Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tanára szerint globálisan a felszín alatti vízkészlet csökkenése 68 százalékban felelős a szárazföldi készletfogyásért. Szilágyi József friss tanulmánya szerint a Duna-Tisza-közén a beszivárgás 130 milliméterről 14 milliméterre esett vissza 1950 és 2024 között, miközben a burkolt területek növekedése és a belvízelvezető csatornák is apasztják a felszín alatti vizeket.
Szanyi János, a Szegedi Tudományegyetem geológiai tanszékének docense elmondta, hogy a Nyírségben egy ötéves munka során az igazolt vízkivétel 52 millió köbméter volt, a műholdas becslések alapján a becsült illegális vízkivétel pedig 58 millió köbméter. Országos szinten évente 1400-1500 millió köbmétert vehetnek ki, ebből mintegy 600 millió nincs regisztrálva. Felvetette: hogyan lehet úgy vízkészlet-gazdálkodni, hogy a kivett víz közel feléről csak áttételes információink vannak?
A panelbeszélgetésben Horváth Balázs vízügyi helyettes államtitkár azt mondta, hogy gyorsan és hosszú távon is tenni kell a vízkészletek utánpótlásáért, és a vízmegtartási akciótervvel akármilyen klímaszcenárió mellett javítani lehet a természet és a vizek állapotán. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója szerint az élőlényeknek egyedi és közösségi szinten is nagy szerepük van a vízgazdálkodásban.
Mádlné Szőnyi Judit szerint a felszín alatti tárolásnak hatalmas kapacitásai vannak, az Alföldön például 40 köbkilométernyi a névleges kapacitás. Kiss-Elek Balázs, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium osztályvezetője szerint sok helyen szükség van a művelési ág váltására, és a jelenlegi klimatikus viszonyok mellett nem jövedelmező, de nem is fenntartható a mezőgazdaság.
