Gyereket pénzért venni nem lehet, a magyarság fogyását ezzel nem lehet megállítani
Magyarország lakossága folyamatosan csökken, a demográfiai előrejelzések szerint 2043-ban 9 millió alá eshet a népesség száma, 2100-ban pedig már csak mintegy 7 millióan élhetnek az országban. A folyamat komoly kihívások elé állítja az egészségügyet, az oktatást és a nyugdíjrendszert, miközben a fiatalok létszáma csökken, az időseké növekszik.
Magyarországon 1961-ben csökkent 2 alá a termékenységi arányszám. A lakosság abszolút száma ekkor még nem csökkent, mert a népességszámot a halálozások és a vándorlási egyenleg is befolyásolja. 1980-tól azonban évről évre csökkent a népesség, 2011-ben esett 10 millió alá, 2025-ben pedig 9,5 millió ember élt az országban.
A szakértők óvnak attól, hogy a folyamatot tragédiaként fogjuk fel. A magyarság nem fog kihalni és nem veszíti el jelentőségét. A múlt század elején még 5 fölött volt a termékenységi ráta, de minden negyedik gyermek meghalt egyéves kora előtt. A hatvanas évektől kiépültek a szociális rendszerek, csökkent a gyermekhalandóság, javult az egészségügyi ellátás, tömegesen kerültek a nők a munkaerőpiacra és az oktatásba, ami kitolta az első gyermek megszületésének időpontját.
A csökkenés a fejlett országokra és hamarosan az egész világra jellemző lesz. A természetes népességfogyást egyetlen ország sem tudta megállítani, de beavatkozásokkal lehet lassítani. Izrael az egyetlen fejlett ország, ahol 2,1 fölött van a termékenységi ráta. Franciaországban 2010-ig szintén 2 fölött volt ez a szám, fontos elem, hogy a gyermekszületés nem kötődik szorosan a házassághoz, a gyermekek 60 százaléka házasságon kívül születik, és kiterjedt bölcsődei, óvodai hálózat könnyíti az anyák visszatérését a munkaerőpiacra.
2011 és 2021 között emelkedett a termékenységi arányszám, majd csökkenésnek indult. Ebben az időszakban egyszerre léptek életbe a családtámogatási rendszer elemei, és volt egy relatíve jó konjunktúrás időszak is, ami a Covidig tartott. Az elmúlt években már csak 1,3-1,2 körül volt a termékenységi ráta. A kutatók szerint leginkább a biztonságosabb anyagi környezet, a kiszámíthatóbb gazdasági helyzet és a csökkenő munkanélküliség növelte a gyermekszületések számát. A Covid, a háború, a külső fenyegetések és a klímaváltozás mind elbizonytalanítják az embereket.
Sok empirikus adat és tanulmány alapján kimondható: gyereket pénzért venni nem lehet, ezzel nem lehet megvásárolni a jövőt és a népességnövekedést. Nincs egyetlen olyan ország sem, amely minden megelőzhető halált meg tudna előzni. Magyarország számára reális cél lehet, hogy jól működő népegészségügyi rendszerrel évente 8 ezer ember vagy még több halálát akadályozza meg. Sok ezer embert lehetne nyerni azzal is, ha a kivándoroltak visszatérnének. A bevándorlás erősen átpolitizálódott, így inkább arra lehet esély, hogy bizonyos foglalkozási ágakban korlátozott számban érkezik külföldi munkaerő.
A legjobb politika a népesség csökkenése ellen a jó gazdaságpolitika. Fontos az alapvetően békés környezet, amikor érdemesnek érezzük gyermeket vállalni. A rugalmas munkavégzés, a gyermekek után járó ellátások és adókedvezmények mind segíthetnek, de meghatározó lehet az a kulturális tényező is, ami a fennmaradást szolgálja.
A 18 év alatti korosztály létszáma 1990-hez képest közel 1 millióval alacsonyabb, és már csak a társadalom 16 százalékát teszi ki. A magyar iskolarendszert egymillióval magasabb lélekszámú iskoláskorú gyermekre tervezték, miközben az intézmények száma gyakorlatilag nem változott. Az iskolabezárások érzékeny téma, mert az iskoláknak fontos közösségmegtartó erejük van.
A 65 év fölötti korosztály ma már a társadalom 20 százaléka fölött van, ami egyre nagyobb kihívást jelent az egészségügyi, a szociális és a nyugdíjrendszerre. Ma négy aktív korú termeli ki egy időskorú nyugdíját, ez a következő évtizedekben háromra fog csökkenni. Fontos kérdés, hogyan lehet tovább a munkaerőpiacon tartani az időskorúakat, hogy ne csak tovább éljünk, hanem egészségesen, aktívan is. Nemzetközi kutatások szerint minél idősebb egy munkavállaló, annál termelékenyebb.
A megoldás kulcsa a magasabb termelékenységben van, nem abban, hogy a fiataloknak 8 óra helyett 10-et kelljen dolgozniuk. Az elöregedő Japán példája mutatja, hogy ez a helyzet miként ösztönözte a technológiai fejlődést; minden gazdaságnak igazodnia kell robotizációval vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásával. A nyugdíjrendszert is át kell alakítani, felül kell vizsgálni azt a 150 évvel ezelőtti elvet, hogy az állam csak annyit költsön a nyugdíjakra, mint amennyit beszedett, mert ez nem lesz tartható. Az elöregedés átalakítja a politikát is, mivel egyre nagyobb választói réteg lesz időskorú.
