A csökkentés után is az európai élmezőnyben marad a magyar sport állami támogatása
A kormány átalakítja a sportfinanszírozási rendszert, amelynek keretében a jelenlegi többcsatornás támogatási modellt egycsatornás rendszer váltja fel. A forrásokat a jövőben a sportállamtitkárságon keresztül osztják ki az érintett szervezeteknek – mondta Pósfai Gábor belügyminiszter a Merre tovább, magyar sport? konferencián.
A belügyminiszter a rendezvényen arról is beszélt, hogy két nappal korábban találkozott a német sportminiszterrel, aki elhűlt, amikor a magyar sporttámogatás számait hallotta, és irigykedett.
A kormány megszüntette a társasági adó kedvezmény 2011 óta létező rendszerét, amely lehetővé tette a vállalatok számára, hogy a nyereségük után keletkező adót ne az államnak, hanem sportszervezeteknek utalják. Módosítottak az egyszerűsített adózás, az ekho szabályain is: a sportolók ezt a kedvezményt a jövőben már csak 60 millió forintos határig vehetik igénybe a korábbi 500 milliós plafon helyett.
A kormány jövőre 453 milliárd forintot szán sportra. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szerint látványsportra, például labdarúgásra kevesebb jut majd, amit azzal indokolt, hogy mivel máshol növelték a támogatást, ezért valahonnan el is kellett venni. A rendszer átalakításának nyertese Pósfai Gábor szerint a szabadidő-, az utánpótlás- és az iskolai sport lesz.
A központi költségvetés nominálisan az előző év szintjén tartja a sportra fordított kiadásokat, viszont több közvetett állami támogatást megvág. Dénes Ferenc sportközgazdász a Nemzetisport.hu-n megjelent cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ekho-módosítás, valamint az állami vállalatok szponzorációs gyakorlatának felülvizsgálata a sztárcsapatokra is negatív hatással lehet.
2024-ben a bruttó hazai termék arányában Magyarország fordította a harmadik legtöbb pénzt sportra az Európai Unióban: itthon a GDP 0,6 százaléka ment ilyen célra, míg Németországban 0,3 százalék. Magyarországon 2020-hoz képest megfeleződött ez az arány, akkor a GDP 1,3 százaléka ment sportra. Az unión belül Svédország költött a legnagyobb arányban erre, a GDP 0,7 százalékával, a sereghajtók – Bulgária, Ciprus és Írország – pedig a GDP 0,1 százalékát, vagyis a magyar aránynak csak a hatodát fordították sportra.
A 2027-es költségvetés tervezete 2027-ben 97 716 milliárd forintos bruttó hazai termékkel számol, ami alapján a 453 milliárdos sportkiadás a GDP 0,46 százalékát tenné ki. A 2026-ra vonatkozó pótköltségvetésben 92 284 milliárd forintos várható GDP szerepel. Mivel 2027-ben a kiadásokat a 2026-os szinten tartják, GDP-arányosan ez a tétel 0,49 százalékról enyhén csökkenni fog jövőre, ha a költségvetést ebben a formában fogadják el, és ennyi lesz a GDP. Ez az arány nem feltétlenül vethető össze közvetlenül az Eurostat statisztikájával, mert ebben az esetben a számítás a költségvetések és a miniszteri nyilatkozat alapján készült, de még így is az uniós mezőny felső harmadában lenne.
