Az emberek is alkalmazhatják a grönlandi bálnák trükkjét.

által K Sandor

Grönlandi bálna: Az élet titka a DNS helyreállításában

A grönlandi bálna, az emlősök legidősebb képviselője, lenyűgöző módon akár kétszáz évig is élhet. A kutatók érdeklődése most az irányba terelődött, hogy vajon mit rejteget sikerének titka. Bármennyire is meglepő, a bálnák természetes DNS-javító mechanizmusai kulcsszerepet játszanak abban, hogy képesek túlélni ezt a hosszú időt. Tudósok remélik, hogy ezek az eredmények emberek esetében is alkalmazhatóak lehetnek, ezzel is javítva az idősek életminőségét.

A DNS károsodások rejtélye

Minden élőlény DNS-e idővel károsodik, amely a sejtek számára súlyos kihívások elé állítja őket. Ezek a hibák, ha nem kerülnek helyreállításra, hosszútávon mutációkhoz, sőt rákhoz vezethetnek, emellett hozzájárulnak az öregedéshez is, mint ahogyan a sejtek és szövetek működése fokozatosan romlik.

A grönlandi bálnák titkos fegyvere: CIRBP fehérje

Vera Gorbunova, a Rochesteri Egyetem biológusa csapata felfedezte, hogy a grönlandi bálnák kiemelkedő képességgel bírnak a DNS-károsodások helyreállításában, különösen azokban az esetekben, amikor a DNS-kettős spirál mindkét szála elszakad. Ennek köszönhetően ezek az állatok kevesebb mutációt halmoznak fel, ami vélhetően közrejátszik hosszú élettartamukban.

DNS-javítás akár 100-szorosan

A bálnák hideg vizekben élnek, ezért a CIRBP nevű fehérje, mely hideg hatására aktiválódik, számottevő mennyiségben fordul elő szervezetükben. Az eredmények azt mutatják, hogy a grönlandi bálnák 100-szor több CIRBP-t termelnek, mint az emberek, ami kulcsszerepet játszik a károsodott sejtek helyreállításában.

Kutatási irányok és új lehetőségek

A kutatók érdeklődése nem áll meg itt. A CIRBP szintjének emelése az emberi sejtekben kétszeresére növelte a helyreállított kettős szálú törések arányát. További kísérletek során a CIRBP emelése pozitívan befolyásolta a legyek életkorát is, ellenállóbbá téve őket a mutációkat okozó sugárzással szemben.

Figyelemfelkeltő jövőbeli kutatások

Jelenleg a kutatók olyan egereket tenyésztenek, amelyek képesek több CIRBP-t termelni, hogy megfigyeljék, milyen hatással van ez az élettartamukra. Emellett érdeklődnek a hideg vízben úszók, illetve a hideg zuhanyozók CIRBP szintjének vizsgálata iránt is, és szeretnék ellenőrizni, hogy ez a növekedés mennyire tartós lehet.

A jövő kihívásai

Gorbunova hangsúlyozza, hogy meg kell találni az optimális módját a CIRBP termelés serkentésének, és keresnek farmakológiai megoldásokat ennek elérésére, hiszen nem mindenki vágyik a hideg vizes kalandokra.

Forrás: telex.hu/techtud/2025/10/30/gronlandi-balna-hosszu-elet-dns-javitas

Ezt is kedvelheted