Megoldatlan energiaszegénység: a támogatások tévútja
A magyar kormány által az otthonfelújításra fordított százmilliárdok számára aggasztóan kikerülik azokat a háztartásokat, akik a legnagyobb szükségben vannak. Az energiaszegénység kezelésére vonatkozó EU-s kötelezettségeket a gyakorlatban nem találni, holott már most is több százezer ember él elavult és energiahatékonyság szempontjából rossz helyzetben.
Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője rámutatott, hogy az energiaszegénység problémája nem csupán egy elméleti kötelezettség, hanem elengedhetetlen feladat. A falusi csok támogatási rendszerének keretén belül a legrosszabb helyzetben lévő háztartásokat kellene megcélozni. Mindeközben a lakossági energiafelhasználás a szén-dioxid-kibocsátás egyik fő forrása az országban, és a helyzet elkeserítő: a régi fűtési rendszerek és a gyenge szigetelés miatt sok épület energetikai szempontból elavult.
A jogszabályi keretek hiányosságai
Az EU Energiahatékonysági Irányelve meghatározza, hogy a tagállamoknak arányos mértékű energiamegtakarítást kell elérniük a rászoruló háztartásoknál is. Mégis, a magyar energiahatékonysági törvény módosításai következtében gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy a ténylegesen rászoruló lakosság élvezhesse a támogatást. Így a kormányközeli érdekcsoportok előtt nyílt meg a források átirányítása, míg a legsúlyosabb lakhatási szegénységben élők továbbra is háttérbe szorulnak.
A Habitat for Humanity legfrissebb Lakhatási jelentése szerint a közel 3000 milliárdos támogatás zöme a lakásvásárlást segíti, míg az energiaszegénység problémáját nem célozza meg. Az alacsony jövedelmű háztartások a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve, de számukra nincsenek kifejezetten kialakított programok.
Kirekesztő feltételek és elérhetőségi problémák
A Habitat for Humanity megállapította, hogy a támogatási programok túlnyomó része egyértelmű kirekesztő feltételeket tartalmaz. A falusi csok esetében a bonyolult adminisztráció, a jogosultsági kritériumok, és az utófinanszírozás egyaránt megnehezítik a rászorulók hozzáférését a támogatásokhoz. A program által előírt feltételek között szerepelnek olyan tényezők, mint a gyerekek száma vagy a tb-jogviszony, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő családok számára teljesíthetetlen elvárások.
Koritár a falusi LakHatás programot emelte ki, ami megpróbálja leválasztani ezeket az akadályokat. Az Erste Bankkal együttműködésben kialakított egyablakos modell segít a háztartásoknak a folyamatban, összefogja a támogatási kérést és a felújítást egyaránt.
Elégtelen támogatás, növekvő igény
A Habitat 2021 óta működő programja rámutatott, hogy a rászoruló családoknak nem elegendő pusztán a papíron kapható támogatás. A program végeredményét ismerve, a biztosítékok és a megbízható kivitelezők kiválasztása kulcsszerepet játszik a tartós javulás elérésében. A rászorulók támogatása érdekében folytatott munkájuk során kiderült, hogy a közvetlen, személyes segítség elengedhetetlen a bizalom kialakításához.
Bár a Habitat költségei a program fenntartásához szükséges munkát foglalják magukban, tapasztalataik szerint az ebből származó támogatás jelentős társadalmi előnyöket hozhat. A falusi csok nem közvetlenül célozza az energiaszegénységet, de a felújítások sok család esetében jelentős javulást hoztak az energiahatékonyságban.
Jövőbeli kihívások és fenntarthatóság
Az Egyensúly Intézet – összhangban a Habitat for Humanity szakértőivel – hangsúlyozza, hogy a fenntarthatósági szempontok érdekében sürgősen szükség van a lakóépületek állapotának felmérésére. A 2022-es tanulmány szerint 100 ezer lakás mélyfelújítása lenne szükséges évente ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a klímasemlegességet. Az állami források átcsoportosítása és a bürokrácia egyszerűsítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakosság ténylegesen kihasználhassa a támogatási lehetőségeket.
A jövő megköveteli, hogy a rendszer valóban a rászorulókat támogassa, ahelyett, hogy a politikai érdekek kiszolgálója lenne. A hatékony beavatkozások a szociális, környezeti és gazdasági előnyöket egyaránt jelenthetnek, tehát az államnak sürgősen változtatnia kell a stratégiáin.
Ezért kardinális kérdésként kell kezelni az energiaszegénységet, és a megfelelő támogatási rendszereket ideológiai és praktikus szempontból is felül kell vizsgálni a közelgő megoldások érdekében.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/11/05/habitat-for-humanity-lakhatas-energiaszegenyseg
