AfD-első hely Mecklenburg-Elő-Pomerániában, de kormányra kerüléshez kevés
Az Alternatíva Németországért (AfD) nyerte a vasárnapi tartományi választást Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a szavazatok 38,2 százalékával. A párt ezzel a 2021-es eredményét több mint megduplázta, és Türingia, valamint Szász-Anhalt után már a harmadik német tartományban lett a legerősebb politikai erő. Az önálló kormányalakításhoz azonban ez az eredmény nem elegendő.
A Szociáldemokrata Párt (SPD) 35,5 százalékon végzett, visszaesett az öt évvel ezelőtti győzelméhez képest. A tartományi parlamentbe mindössze négy párt jutott be: az AfD 32, az SPD 29 mandátumot szerzett, a Linke és a Zöldek pedig egyaránt öt-öt képviselőt küldhet a 71 fős parlamentbe, ahol az abszolút többséghez 36 mandátum szükséges. Az eddigi SPD–Linke koalíciónak így már nincs meg a többsége, ugyanakkor a két párt a Zöldekkel együtt ismét kormányt alakíthat.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) 4,9 százalékot ért el, így hajszállal ugyan, de nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt – ilyenre a német újraegyesítés óta nem volt példa. A Sahra Wagenknecht szövetsége (BSW) 4,8 százalékkal szintén nem jutott be, a liberális FDP pedig mindössze 1 százalékot szerzett. A részvételi arány 78 százalékos volt, míg 2021-ben a jogosultak 70,8 százaléka voksolt.
Manuela Schwesig SPD-s miniszterelnök a ZDF-nek azt mondta, örül, hogy pártjának sikerült felzárkóznia az AfD-hez, és hogy a választók többsége demokratikus pártok mellett döntött. Most azt vizsgálja, mely demokratikus erőkkel lehet kormányt alakítani. Az AfD miniszterelnök-jelöltje, Leif-Erik Holm elismerte, hogy pártja nem szerzett önálló kormányzáshoz szükséges többséget, de mint mondta, az élen végeztek, és lehetőség szerint kormányozni is szeretnének.
A Linke történelmi győzelme Berlinben, a CDU és az SPD súlyos veresége
Berlinben ugyancsak vasárnap tartottak tartományi választást, ahol a Linke 25,7 százalékkal egyértelműen megelőzte a CDU-t, amely 18,8 százalékon végzett. A Linke története során először lett a legerősebb politikai erő a német fővárosban. Az AfD 16,3 százalékkal a harmadik legerősebb erő lett, a Zöldek 14,3, az SPD pedig 12,1 százalékot ért el. A BSW 4,7 százalékkal itt sem érte el az ötszázalékos küszöböt, az FDP 2,5 százalékot kapott. A részvételi arány 74,2 százalékos volt, jóval magasabb, mint 2023-ban, amikor 62,9 százalék volt.
A leendő 158 fős tartományi parlamentben az abszolút többséghez 80 mandátum szükséges. A Linkének 47, a CDU-nak 34, az AfD-nek 29, a Zöldeknek 26, az SPD-nek pedig 22 mandátuma van. Az eddigi CDU–SPD fekete-vörös koalíció elveszítette a többségét. A CDU nem akar koalícióra lépni a Linkével, az AfD-vel pedig az összes többi párt kizárta az együttműködést. Két hárompárti koalíció jöhet szóba: a Linke, a Zöldek és az SPD 95 mandátummal, illetve a CDU, a Zöldek és az SPD 82 mandátummal. A döntő tehát az, hogy ki tudja maga mellé állítani a Zöldeket és az SPD-t.
Az életkor szerinti megoszlásban jelentős különbségek mutatkoznak: a 16–24 évesek 46 százaléka a Linkére szavazott, a 60 év felettiek körében a párt csak a negyedik helyen végzett a CDU, az SPD és az AfD mögött. Elif Eralp, a Linke jelöltje a választási rendezvényen azt mondta, a mai naptól közösen megváltoztatják Berlint, és jobb hellyé teszik. Hozzátette: a városban a szeretet és az igazságosság győzött a gyűlölet felett.
Az SPD számára katasztrofálisan alakult a berlini választás: a párt, amelyet korábban olyan polgármesterek fémjeleztek, mint Willy Brandt vagy Klaus Wowereit, most a legutóbbi választáson elért 18,4 százalékos mélypontnál is jóval rosszabb eredményt ért el. A párt listavezetője, Steffen Krach katasztrofálisnak nevezte az eredményt.
A CDU-t sújtó vereségek ellenére Friedrich Merz kancellár nem kíván lemondani, és pártelnökként folytatni kívánja a reformpolitikáját. „Szeretném előrevinni az országunkat. A reformoknak meg kell valósulniuk” – mondta Berlinben. Az SPD elnöke, Lars Klingbeil szintén kitartana a reformok mellett, ugyanakkor változtatásokat is kilátásba helyezett. A nyugdíj kérdése különösen nagy bizonytalanságot okoz a lakosság körében – mondta a 63 éves kori nyugdíj megszüntetésére vonatkozó tervekkel kapcsolatban.
