A gyermekszegénység jelentősen mélyült Magyarországon
Magyarországon a mélyszegénység jobban sújtja a gyerekeket, mint a felnőtteket – derült ki a gyermekszegénységről készült kutatásból, amely az elmúlt tizenhat év szociálpolitikáját összegzi.
Eszerint a magyar gyerekek szegénységi rése 2008 óta közel duplájára nőtt, 17-ről 31 százalékra. A szegénységi rés azt mutatja meg, hogy a szegénységben élők jövedelme átlagosan mennyivel marad el a szegénységi küszöbtől. Tehát 2008-ban a szegénységben élő gyerekek átlagos jövedelme 17 százalékkal volt alacsonyabb a szegénységi küszöbnél, míg most már 31 százalékkal alacsonyabb. Nem egyszerűen arról van szó, hogy több gyerek él szegénységben, hanem arról is, hogy azok, akik szegények, átlagosan még szegényebbek lettek.
Ebből kiindulva egy talán még meglepőbb adat: a gyermekszegénységi rés 31 százalék, míg az össznépességé 24 százalék, azaz itthon jobban sújtja a gyerekeket a mélyszegénység, mint a felnőtteket.
Mindez azért is fontos, mert a kormány zászlóshajója éppen a családpolitika volt, miközben a gyerekek helyzete ennek ellenére nem javult. A kutatás szerint ennek az az oka, hogy a cél a több gyerek volt, nem a jobban élő gyerek. Tehát a támogatási rendszert nem a meglévő gyerekek érdekelték, hanem az újszülöttek, és még inkább az ő szüleik, a potenciális szavazók, a pénzosztásból kovácsolható politikai tőke.
Így a rendszer nem tudott elérni a legmélyebb szegénységig, mert a fő eszközei (GYED, adókedvezmény) jövedelemarányos juttatások voltak, amelyek feltétele a formális foglalkoztatás volt.
Az elmúlt időszak kormányai az EU-átlag fölött költöttek családtámogatásokra, azonban súlyos strukturális hibák jellemezték ezt a támogatási rendszert. Valójában az adókedvezmények emelték Magyarországot az EU családtámogatási átlaga fölé, azonban ha csak a közvetlen családtámogatásokat és szociális védelmi kiadásokat nézzük, Magyarország alulmúlja az EU-átlagot.
Rászorultsági támogatásokra mindössze a GDP 4 ezrelékének megfelelő összeget költöttek, ez az EU-s arány tizenötöd része, azaz lényegében teljesen kimaradt a rászorultsági, szegényeket célzó elem a szociálpolitikából.
A gyermekszegénység 2018-ig csökkent, majd 2020-ra megint megugrott (14-ről 21 százalékra), és azóta 18 százalék körül mozog. Az Eurostat adatbázisából az is kiderül, hogy ez az arány az EU-átlaghoz hasonló, a V4-országok közül számottevően rosszabb Csehországnál és Lengyelországnál, de kicsivel jobb Szlovákiánál – írják az elemzésben.
A családpolitika igazi vesztesei a romák voltak. A magyar roma lakosság 52 százaléka, azaz több mint fele jövedelmi szegénységben él, szemben a nem roma lakosság 13 százalékával. Tehát négyszer akkora a szegények aránya a roma kisebbségen belül, mint a nem romáknál.
A romák 40 százaléka súlyos deprivációban él, az arány a nem romák körében kevesebb mint nyolc százalék, ez már ötszörös különbség. Így a felfelé kedvező családtámogatási rendszer kifejezetten diszkriminálja a roma lakosságot – írja az elemzés.
