Szeptember 28-án nevezi meg első ügyeit a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szeptember 28-án jelenti be, melyik négy ügyet kéri át más hatóságoktól – mondta Unger Anna, a hivatal vezetője a HVG Címlapsztori című eseményén. A hivatal büntetőeljárásban való jogosultsága szeptember 27-én lép életbe, addig nem nyomozhatnak.
Unger Anna szerint négy NER-korszak különböztethető meg. A NER 1 jogilag teremtette meg a piaci beavatkozás lehetőségeit, például az Erzsébet utalvány, a bankadó, a dohánykoncesszió és a plázatörvény révén. A NER 2-ben a közbeszerzésekkel való „játszadozás” és az uniós források kerültek előtérbe. A NER 3 alatt lényegében megszűnt a parlamentáris jogalkotás, és megjelent a kaszinókoncesszió, a sportberuházások, a taórendszer és a kekvák.
Unger elmondta, hogy Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettessel együtt úgy gondolják, érdemes egy-egy jellegzetes NER-ügytípust kiválasztani és megvizsgálni. „A NER lusta volt. Ha egy dolog bevált, azt sokáig csinálták. Ha megtaláljuk a mintázatot, azt ki lehet próbálni a többire” – fogalmazott.
Az ügykiválasztásnak két szintje van: a nyomozás és az azt megelőző közvagyonvédelmi vizsgálat. Unger szerint nem lehet minden vagyont visszaszerezni, az Erzsébet utalványok miatt kifizetett kártérítéseket például már nem lehet visszakérni senkitől, de a túlárazott közbeszerzéseknél vagy a koncessziókból származó extra vagyonoknál erre van esély.
A kekvákból kivett vagyonok esetében is lehet nyomozni. Unger példaként említette, hogy érdemes megvizsgálni, szükség volt-e háromszoros áron megtartott rendezvényekre. „Látszanak olyan helyzetek, amikor mondjuk adott esetben úgy írtak alá egy teljesítési igazolást, hogy amögött nem volt teljesítés, ott már lehet lépni. Mi ehhez hozzá tudjuk tenni az MCC különböző rendezvényeit, ha nagyon akarjuk” – mondta.
Fontosnak nevezte a magántőkealapok vizsgálatát is, amelyek szembementek az Alaptörvény közpénzügyi előírásaival. Ezek kimondják, hogy a magyar állam csak nyílt, ismert tulajdonkörű szervezeteknek vagy jogi személyeknek juttathat vagyont. „És történtek olyan nettó vagyonjuttatások, amikor már nem is közbeszerzéssel több mint 600 milliárdos székházvásárlás történt, ami nagyon sok jogi kérdést vet fel” – mondta. Hozzátette: „Ott egyszerűen annyi történt, hogy mindenfajta versenyeztetés nélkül egyszer csak egy kormánydöntés született, hogy megveszik. Az ilyen jellegű döntéseket is lehet nézni.”
Unger szerint a munkájukat segíti, hogy most több titkos kormányhatározat is elvesztette titkos jellegét, így ezeknél már nem kell kérniük a minősítés feloldását a Miniszterelnökségtől. Emellett olyan eszközök is rendelkezésükre állnak, amelyek egy átlagembernek vagy újságírónak nem, például a titkos információgyűjtés. „Nagyon nagy a Föld, és táskában sok mindent el lehet vinni, de nem lehet mindent táskában elvinni, és amit nem táskában visznek, annak nyoma van” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy janicsároknak nevezné-e a magántőkealapok mögött megbújó embereket, azt válaszolta, hogy a maffiahasonlatot jobban szereti, és biztos benne, hogy lesznek olyan esetek, amikor sikerül eljutniuk a „bossig”, vagyis a maffiafőnökig.
Úgy véli, lesznek még meglepetések, olyan ügyek, amelyek nincsenek az NVVH radarján. „Gondolt-e arra valaha bárki, hogy Magyarország kormánya egy ponton útonálló lesz? Én sok mindent el tudtam képzelni a NER 1-2-3-4-ben, de azt nem, hogy egyszerűen a terrorelhárítás lerohan egy pénzszállító autót, és fogva tartja. Ha nekem ezt előtte nap valaki azt mondja, azt válaszolom, hogy ez hülye” – fogalmazott. „Lehet, hogy még ki fognak derülni ilyenek.”
Felhívta rá a figyelmet, hogy bár az eredményeiket nyilvánosságra hozzák, sok esetben a nyomozás érdekeire tekintettel nem adhatnak ki információkat. „Ez a hivatal minden várakozással, reménnyel és elvárással ellentétben nem lesz abszolút filmszínház” – mondta, hozzátéve, hogy nagy pénzek forognak kockán. „Egy percig nem fogom azt kockáztatni, hogy valaki egy ponttal, egy vesszővel vagy egy kötőszóval többet tudjon, mint amennyi kell ahhoz, hogy ő adott esetben tudja, vernie kell a sátorfáját.”
Ügyet csak akkor tudnak átvenni, ha ott már legalább egy feljelentés történt. Hogy mely ügyekkel foglalkoznak majd, nem Unger dönti el, hanem Tasnády Katalin.
