Fidesz és a választás előtti munkanélküliség: Kedvezőtlen adatok a választási kampányban
2006 óta először a Fidesz nem örülhet a választás előtti munkanélküliségi adatoknak, ami a közelmúlt szempontjából jelentőséggel bír. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint a februári munkanélküliségi ráta 4,8 százalékot tett ki a 15-74 éves korcsoportban, ami éles kontrasztot mutat a négy évvel ezelőtt rögzített 3,7 százalékos értékkel, amikor a kormány egyik zászlóshajója a munkanélküliség alacsony szinten tartása volt.
Ha visszatekintünk a választási évek februári munkanélküliségi adataira, megállapítható, hogy legutóbb 2014-ben regisztráltunk magasabb rátát, ekkor 8,1 százalékot mutattak a statisztikák. Ekkoriban a gazdasági helyzetet kedvezőként értékelték, hiszen az évtized eleji válságos időszakhoz képest, melynek csúcspontján, 2010 februárjában 11,7 százalékot ért el a mutató, a kedvező tendencia meghatározta a kormányzati retorikát.
A munkanélküliségi mutatók politikai jelentősége nem elhanyagolható. Kedvező gazdasági adatok birtokában a kormánypárt nemcsak a gazdaságpolitikájának sikerét tudja hitelesen bemutatni a választók felé, hanem a „gazdasági szavazás” jelensége is kedvezőbb fényben tünteti fel őket. A valóban sikeres, vagy éppen csak javuló gazdasági teljesítmény, mint az alacsony munkanélküliség, bizalmat ébreszt a választókban, ezáltal növelve az újraválasztás lehetőségeit.
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a választók érzékelése a tényadatoknál is jelentősebb tényező lehet. A javuló, stagnáló vagy gyengülő munkanélküliségi adatokra adott reakciók sokszor nem a valós helyzetet tükrözik; a rossz hírek hatása erőteljesebb a döntésekre. Míg 2018-ban a kedvező gazdasági környezet jelentős szerepet játszott a Fidesz győzelmében, jelenleg a küszöbön álló választások előtt a helyzet mást mutat.
A fogyasztói bizalom viszont javulást mutatott az előző évi július óta, ami kontrasztban áll azzal, hogy 2022 tavaszán, éppen a választások előtt csökkent. A GKI indexe szerint az elmúlt hónapokban kétéves csúcsra ugrott, ami összefüggést mutathat a kormány bőkezű intézkedéseivel, mint például az Otthon Start Programmal.
A tágabb kontextusra tekintve fontos megemlíteni, hogy a magyarországi munkanélküliségi ráta az Európai Unióhoz viszonyítva nem számít magasnak. Az Eurostat januári adatai azt mutatják, hogy az uniós átlag 5,8 százalék, míg az eurózónában 6,1 százalék, míg a magyarországi mutató 4,6 százalék volt ezen időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az uniós átlagok 2021 óta csökkennek, sőt, a járvány előtti szintről is alacsonyabbak lettek.
Különösen figyelemre méltó, hogy a magyar munkanélküliségi ráta tízéves csúcsra ugrott, a munkanélküliek száma pedig már 230-235 ezer fő körül mozog. Virovácz Péter, az ING elemzője rámutatott, hogy ezek az adatok a 2016 első felében tapasztalt számokat idézik, így a magyar tendenciák ellentétben állnak az uniós átlaggal, ami nem kedvez a helyzet általános megítélésének.
