A parlament döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről és Sulyok Tamás megerősítéséről.

által K Sandor

Döntések a 14. havi nyugdíjról és Sulyok Tamás megerősítéséről a parlamentben

Az Országgyűlés 2025. december 10-i plenáris ülésén a képviselők az év végi ülések keretein belül sürgősen döntöttek a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, illetve Sulyok Tamás köztársasági elnök megerősítéséről. A szavazás során összesen 54 indítvány került terítékre, amelyeket két és fél óra alatt, 165 gombnyomással fogadtak el.

A kormányzati kommunikáció szerint a leglényegesebb intézkedés a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló jogszabály elfogadása volt, amelyet a képviselők egyhangúlag, 181 igen szavazattal támogattak. Ennek keretében a nyugdíjasok jövő januárban a teljes összeg egynegyedét kapják meg, a juttatás fokozatos bevezetésével.

A 13. havi nyugdíj helyreállítása már eddig is több mint 500 milliárd forintba került, így a plusz havi juttatás költsége 1 trillió forintra rúghat. A kormány más nyugdíjas juttatásaival, például az ételutalványokkal együtt, ezek az intézkedések összesen mintegy 620 milliárd forintot emésztenek fel, ahogyan azt a G7 számítása is alátámasztja. A Tisza programja ennél is nagyobb összeggel, 655-795 milliárd forinttal kívánja megoldani a nyugdíjasok támogatását.

Politikai háttér és jogszabálymódosítások

Politikailag több mint figyelemre méltó, hogy két fontos törvénymódosítás került elfogadásra, amelyek megnehezítik a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának parlamenti kezdeményezését. A korábbiak szerint az Országgyűlés egyszerű többséggel döntött az akadályoztatás megállapításáról; a módosítással azonban a folyamat további lépcsőket kapott: szükség lesz az Alkotmánybíróság jóváhagyására is.

Az ellenzék állítása szerint a Fidesz a választásokra készülve próbálja megerősíteni Sulyok Tamás pozícióját, míg a kormánypárti képviselők cáfolták a politikai indítékokat, kiemelve, hogy csupán jogi hiányosságok megoldása a cél.

Nemzetbiztonság és közérdekű adatok

További lényeges módosítás a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körének csökkentése, valamint a közérdekű adatok megismerésének megnehezítése. A jövőben a minősített adatokkal kapcsolatos közérdekű igények teljesítése 21 napos határidőhöz kötött, amely jelentősen lassíthatja a hozzáférést az információkhoz. A Polgári Törvénykönyv módosítása pedig egyértelművé tette, hogy a gondnokok milyen esetekben járhatnak el a korlátozottan cselekvőképes személyek nevében.

Az agrárium és a környezetvédelem

A környezetvédelmi törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány a védekezés céljaira mentesítést adjon a környezeti hatásvizsgálat alól, amennyiben a beruházás céljai hátrányosan befolyásólhatók. Emellett több módosítás érintette az agrárminiszter feladatkörét is, székhelyükön jelentkező rizstelepek ügyeivel foglalkozva, amelyek nem tűnnek túl biztonságos befektetésnek az aszályokkal terhelt területeken.

Az Országgyűlés 2026-ot a mohácsi csata hőseinek emlékévé nyilvánította, míg november 10-ét a számviteli és adózási szakemberek napjává tette. Ezen kívül elfogadták az Országos Fogyatékosságügyi Programot, amelynek középpontjában a prevenció áll.

Forrás: telex.hu/belfold/2025/12/10/parlament-ev-vegi-szavazasok-14-havi-nyugdij

Ezt is kedvelheted