Megszavazta a Parlament a Főváros „Segélyhitelét”
A parlament december 17-én 134 igen és 34 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyta jóvá a kormány által előterjesztett, Budapest számára kiírt „segélyhitel” javaslatot. A törvény értelmében, Budapest abban az esetben veheti fel a hitelt, ha fizetésképtelenné válik, és képtelen a közszolgáltatók, mint például a BKK és a BKV munkatársainak bérét kifizetni.
Karácsony Gergely főpolgármester várhatóan elutasítja a hitelt, mivel a főváros vezetése a kormányt „uzsorásnak” tartja, mivel szerintük a kormány a járandóságok visszaadását hitel formájában kívánja megvalósítani. A kormány képviselője, Gulyás Gergely miniszter december elején tette közzé a javaslatot, amely egy, kifejezetten Budapest számára fenntartott hitelt ajánl, ám azt az Országgyűlésnek is ratifikálnia kellett.
A törvényjavaslat célja, hogy amennyiben Budapest fizetésképtelenné válik, a fővárosi dolgozók bérét mindenképpen kifizessék. A hitelt kizárólag Budapest városvezetése, illetve cégei vehetik fel, ha nem tudják fedezni a dolgozóik bérköltségeit. A kölcsön igénylését a Magyar Fejlesztési Banknál kell kezdeményezni, és a főpolgármester, vagy akár a város cégei is, a Fővárosi Önkormányzat beleegyezése nélkül kérhetik, amennyiben bizonyítják a pénzügyi nehézségeiket.
A javaslatba beépítettek néhány további rendelkezést is. Ha a hitelszerződés kialakítását nem a „fizetési nehézséggel küszködő önkormányzat” kezdeményezi, a Fővárosi Kormányhivatal is megállapíthatja ezt a tényt. Erre eljárás keretében kerülhet sor, például ha ezt egy szakszervezet kéri.
A hitel felvételére vonatkozóan Budapestnek vagy a cégeknek be kell mutatniuk a fedezetüket, amely akár ingatlan formájában is történhet. A hitelhez kapcsolódóan kötelező, hogy a kérelmezők részletes vagyonleltárt készítsenek, és rendszeresen tájékoztassák az MFB-t a gazdasági helyzetükről. Ráadásul a Fővárosi Önkormányzatnak heti likviditási terveket is kell készítenie, hogy nyomon követhessék a pénzügyi helyzetüket.
Az elképzelések szerint a kormány egy bizottságot is létrehozna, amely a hitelből történt kifizetések indokoltságát hivatott ellenőrizni. E bizottság jogkörébe tartozna a kifogások emelése vagy a kifizetési folyamatok megakadályozása is. Azonban a kormány megjegyzi, hogy nem lehet megtagadni a közszolgáltatásokat érintő kifizetési igényeket, ha azok a fővárosi lakosság szempontjából elengedhetetlenek.
A kormány a Büntető Törvénykönyv módosítását is tervezi, így azon személyeket, akik a hitellel kapcsolatos kötelezettségeiket nem teljesítik, akár két év börtönbüntetéssel is sújthatják. Ez természetesen a főpolgármestert és a fővárosi cégek vezetőit is érintheti.
Karácsony Gergely a kormány ígéreteit „ordas nagy hazugságnak” titulálta, és a törvényjavaslat elfogadása után a kabinetet „uzsorásnak” nevezte. Az ő nézőpontja szerint a kormány az eddig törvénytelenül elvett pénzt most kamatokkal megspékelve kívánja visszaadni, így a „segélyhitel” valójában nem más, mint adósság.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a városnak a közelmúltban nem ez volt az egyetlen anyagi kérése, hiszen korábban a kormánytól azt kérte, hogy a megvásárolt trolibuszok árának kifizetését, valamint a közlekedési normatíva átutalását teljesítse. Összességében, ha Budapest sikerülne egyensúlyban zárnia az évet, az a város számára kedvező lenne, ami elkerülné a pénzügyi csődöt.
Az év végi zárás jogi megfelelősége kritikus, mert ha a város mínusszal zár, az azonnali következményekkel járhat a folyószámlahitel körüli helyzetre nézve. Az elmúlt hónapok gyors változásai, valamint a pénzügyi korlátok miatt a budapesti vezetés sürgető intézkedéseket kényszerül keresni a város működésének biztosítása érdekében.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/12/17/parlament-rendkivuli-ules-fovaros-budapest-segelyhitel-csodveszely-mfb
