Óriásplakát-tilalom: kevesebb verseny, koncentrált piac
A budapesti óriásplakátok nagyjából kilenctizede eltűnhet a készülő reklámszabályozás miatt, a megmaradó felületek pedig a legnagyobb piaci szereplőknél koncentrálódhatnak. A reklámhordozók számának csökkentése jobban kidolgozott szabályozással kisebb piaci turbulenciákkal is elérhető lehetne.
A kormány júniusi törvénye betiltotta a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokat és a 16 négyzetméternél nagyobb gigaplakátokat, de sokáig bizonytalan volt, mi történik a többi hirdetési formával. A fővárosi önkormányzat már a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet megszületése előtt olyan szabályozást fogadott el, amely a francia JCDecaux-t, valamint a NER-es tulajdonában lévő Publimontot és leányvállalatát, a Mahir Citypostert hozta pozícióba. A főváros saját leányvállalatának, a BKV-nak is megtiltotta a hirdetéseket, amivel évi egymilliárd forinttól eshet el.
A Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozatának számításai szerint a jelenlegi 8,5 ezer fővárosi óriásplakátból csupán 780 maradna. A legtöbb fővárosi óriásplakát a fideszes gyűlöletkampányokon a legtöbbet kereső Publimontnak maradna. A 2020-2024 közötti időszakban a cég évi átlagban 2,4 milliárd forint nettó megrendeléshez jutott, ami a 37 milliárd forintos közterületi reklámpiac 6,5 százaléka. A listaáras állami hirdetési kiadásokból 2025-ben 78 százalékot a Publimont kapott, 16 százalékot a JCDecaux, a többi szereplő csupán 6 százalékot.
A Publimont korábban Simicska Lajos cége volt, majd Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Balásy Gyula felajánlott részesedései között szerepel a Prime Target magántőkealap, amely 75 százalékos tulajdonos a cégben; a 25 százalékos Prime Blanc magántőkealapról feltételezhető, hogy Mészáros Lőrinchez köthető.
A citylight-piacon a Publimont és a JCDecaux megőrzi eddigi 91 százalékos részesedését, annak ellenére, hogy összesen ötödével csökken a felületek száma. A fővárosi piacon a JCDecaux részesedése 46 százalék körül alakulhat, a Publimont 38 százalékhoz juthat.
A kormányrendelet tervezetének hatásvizsgálata szerint 20 700 embert érint hátrányosan a módosítás, és 1140 munkahely szűnik meg 369 vállalatnál. Az államkassza 3,4 milliárd forint bevételkieséssel számol 2026. szeptember 1-je és 2030. december 31. között, emellett 1,2 milliárd forint büntetési bevétellel kalkulál.
A közterületi hirdetés drágább lesz a vállalatok, önkormányzatok és civil szervezetek számára. A jó helyzetben maradó cégek profitrátája akár nőhet is. Ügynökségi és reklámpiaci vélemények szerint a kieső felületek költései leginkább a globális technológiai platformok, a Meta és az Alphabet irányába indulnak majd el.
