Az európai járműipar jövője a 2035-ös tiltás lazítása alatt
Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint a 2025-ös év elején az EU-ban eladott autók 16,4%-a volt tisztán elektromos, míg a tölthető hibridek részesedése 9,1%-ra rúgott. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy bár az elektromos járművek piaca növekszik, a 2035-ös tiltás lazítása megosztja a gyártókat. A Volkswagen például már most is bánatosan várja, hogy a gyártási költségeit csökkenthesse a belső égésű motoros modellek értékesítésével.
A legújabb intézkedéscsomag szerint a jövőben a gyártóknak a 2021-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteniük a szén-dioxid-kibocsátásukat, ami kevesebb, mint a korábbi 100%-os követelmény a belsőégésű motoros járművek eladásának megtiltásával. Az Európai Bizottság e lépése hozzájárul ahhoz, hogy a gyártók tölthető hibrid és hatótávolság-növelő járműveket továbbra is forgalmazhassanak 2035 után, illetve egy új, kedvezőbb szabályozási keret is létrejöhet a kis villanyautók számára.
Az EU-zöld jövő kérdőjelezi meg a gyártók ambiciózus terveit, ugyanis a zöld célok eléréséhez 2030-ra 55%-os, kisteherautók esetén 50%-os kibocsátáscsökkentést kellett volna elérni. Az új szabályozás viszont a személyautóknál 2030-2032 között elegendőnek tartja ezt az 55%-ot, a kisteherautók esetében pedig 40%-ra csökkentette a célkitűzést, ami egyértelmű enyhülést jelenti a piaci szereplők számára.
Miért fontos a 2035-ös tiltás lazítása?
Az előző évek tapasztalatai alapján a döntés megerősíti, hogy az Európai Autógyártók Szövetsége és különböző tagállamok, mint Németország, Olaszország vagy Magyarország, mind azt szeretnék, hogy könnyebb legyen az átállás, ám Franciaország és Spanyolország nem lenne elégedett a módosításokkal. Az EU-s szabályozások második alkalommal kerülnek lazításra, hiszen 2022 márciusában már megkaptak egy haladékot.
A töretlen változások között a gyártók egyre inkább kénytelenek visszavenni az elektromos átállásra vonatkozó korábbi ambiciózus terveikből. Az amerikai, kínai és európai piacokon megjelenő különböző kihívások miatt a gyártók fokozott nyomás alatt állnak, így a belső égésű motoros járművek továbbra is középpontban maradhatnak.
Iparági reakciók és kritikák
A hagyományos autógyártók többnyire üdvözlik a döntést, azonban a környezetvédelmi szervezetek és a villanyautók fejlesztésében jártas cégek határozott kritikát fogalmaznak meg. Az ilyen átállásokat az éghajlati célok és a versenyképesség szempontjából is hátrányosan látják. A Volkswagen pragmatikus döntésnek tartja ezt a kompromisszummal egybekötött lépést, míg más iparági szereplők, például a Német Autóipari Szövetség elnöke, Hildegard Müller szerint a döntés nem elegendő a zöld célok támogatására.
Michael Lohscheller, a Polestar vezérigazgatója, az alacsonyabb kibocsátási követelmények ellenére is kifejezi, hogy a 2035-ös célok továbbra is érintettek, hiszen ez hozzájárul Európa versenyképességének romlásához. William Todts, a Transport & Environment ügyvezetője is élesen bírálja a döntést, mondván, hogy a támogatás nem irányul hatékonyabb elektromos autók fejlesztésére, miközben Kína előnybe kerülhet a technológia terén.
A jövő ködös, ugyanakkor egyértelmű, hogy a látszólagos enyhítés nem feltétlenül hoz valódi megoldást a jövőbeli klíma és járműipari kihívásokra. Az autóiparnak nemcsak a kibocsátási célokat kell figyelembe vennie, hanem a fenntarthatóságot és a versenyképességet is.
Forrás: telex.hu/g7/vallalat/2025/12/17/autoipar-jarmugyartok-eu-2035-os-tiltas-fellazitas
