Adóelkerülés árnyékában: K. Ferenc milliárdos osztaléka
Február elején a Szegedi Törvényszék jogerős döntést hozott egy olyan ügyben, amely évek óta tart, és amely több tízmilliós bírságot szabott ki három cégre. Ezek a vállalatok milliárdos osztalékot fizettek K. Ferenc magyar milliárdosnak, aki tudatosan kihasználta, hogy az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett lakhellyel rendelkezik, ezzel elkerülve az osztalék utáni adófizetést.
K. Ferenc a Kerekes Kft. és más cégek tulajdonosa, aki a 2010-es évek végén jelentős összegű osztalékhoz jutott. Az alapítványosított cégeket ügyvédi trükközésekkel alakította úgy, hogy az Egyesült Arab Emírségekben képviseltette magát, miközben valójában Magyarországon élt.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely ezt a konstrukciót lehetővé tette volna, ironikus módon az adómentességet biztosította volna a Magyarországon élt magyar állampolgárok számára. A baj csak az volt, hogy az arab országban nincs személyi jövedelemadó, így a gyakorlati következmény az volt, hogy senkinek nem kellett adót fizetnie.
A jogi csavarok átvilágítása
Bár K. Ferenc céljai jól kidolgozottak voltak, a jogi manőverei eléggé átlátszóvá váltak. Az adóhatóság és a bíróság megállapította, hogy nemcsak ő, hanem a cégek is tudtak vagy tudniuk kellett arról, hogy a milliárdos osztalék alapján felmerül a személyi jövedelemadói kötelezettség eltüntetésének szándéka.
Egy szürreális figura is felbukkant a történetben, aki a látszatra annyira rászorult, hogy egy panellakásban élt, miközben K. Ferenc neve az ország leggazdagabb emberei között szerepelt. A szövevényes ügyek kulminációja a NAV átfogó vizsgálata lett, amely végül elítéléseket is hozott.
Következmények és várható kimenetek
A bíróság döntése a cégek megbírságolásáról most nagyobb jelentőséggel bír, mint K. Ferenc egyéni ügye. Az osztalékot kilátásba helyező cégek várt következménye az összesen 83 millió forintos mulasztási bírság kifizetése, amelynek megfizetése gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált számukra. Az ügy várhatóan még nem zárult le, és a korábbi bírósági döntéseket követően a helyzet továbbra is érdekes fejleményeket ígér.
Ahogy a jogi eljárások zajlanak, úgy a vállalkozó és a vele kapcsolatban álló cégek sorsa is kérdésessé válik, felvetve a kérdést, hogy mennyire képesek a nagy összegű adóelkerülések átlátható kezelése mellett működni a gazdasági életben.
