Hét év után végre rátaláltak az olajra Iránban, az utolsó fúrás hozta meg a szerencsét

által K Sandor

Várakozások és felfedezések Iránban

Az 1900-as évek elején Irán olajlelőhelyei még ismeretlenek voltak, egészen addig, amíg egy bátor és kitartó felfedezőcsapat el nem kezdte a mélyfúrásokat. A történet 1901 novemberében kezdődött, amikor George Reynolds brit mérnök és csapata megkezdték munkájukat Csia Szurknál. Először csak némi olajra bukkantak, de a mennyiség nem volt számottevő. D’Arcy, a befektető pénze egyre fogyott, így a Burmah Oil sietett a megmentésükre, lehetővé téve a fúrások folytatását.

Az olaj szerepe a gyárakban és a haditengerészetben

Akkoriban az autógyártás a gyerekcipőjét járta, de a felfedezők gyorsan rájöttek, hogy az olaj mennyire fontos szerepet játszhat a gyártási folyamatokban. A szén mellett az olaj is egyre népszerűbbé vált mint üzemanyag, különösen a brit haditengerészet számára, amely átváltott a szénfűtésről olajhasználatra, ami folytán a kereslet iránti igény folyamatosan növekedett.

A döntő fúrás és a felfedezés

Reynolds hite a felfedezés lehetőségében nem csökkent. 1908 elején Maszdzsed-Szoleimán környékén újra próbálkozott, és a költségeiket már vállaló cégek kedvetlenek lettek. Végül, egy utolsó próbálkozás keretében, május 26-án sikerült elérni a várva várt olajat, amely egy 23 méter magas sugárban tört fel a földből. Azonnali sikert hozott, hiszen jó minőségű nyersolajat találtak, ami napi 300 hordó mennyiségben került elő.

Az olajipar felemelkedése és az első olajvezeték

Az ezt követő hónapokban az első olajkút megnyitása világszerte nagy figyelmet keltett, a cég részvényei pedig pillanatok alatt elfogytak a londoni tőzsdén. Júniusra már egy második kutat állítottak munkába, szeptemberre pedig a harmadik is működött. 1912-ben már 250 kilométeres csővezeték kötötte össze az olajmezőt az ábádáni finomítóval, amely a világ első finomítójának számított.

A jövő és a gépesített ipar

Az 1979-es iráni forradalomig összesen 314 kutat fúrtak, ami egymilliárd hordó olajat termelt ki a British Petroleum közreműködésével. Irán területén ma is megtalálható a világ negyedik legnagyobb kőolajkészlete, amely mellett földgázban is gazdag, a második helyre helyezve Oroszország mögött.

Ezt is kedvelheted