Kifulladásban? A Magyar Gazdaság Lassuló Teljesítményéről
A Defacto blog, a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület együttműködésében készült, olyan gazdasági elemzésekkel foglalkozik, amelyek rávilágítanak a magyar gazdaság helyzetére. Az elmúlt években a kormány folyamatosan lefelé módosította a rövidtávú növekedési előrejelzéseit, ami a gazdasági kilábalás ütemének csökkenését tükrözi. Ráadásul a gazdaságpolitikai fordulatok rendszere már régen nem biztosítanak stabil alapot, s a repülőrajtnak szánt jövőképek is rendre áttevődnek a következő évekre. Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium a hosszú távú prognózisokban 4%-os növekedéssel számol, fontos kérdéssé válik, hogy mennyire reális ez a cél.
Különösen figyelembe kell venni, hogy az elmúlt 15 év során csupán két időszak, 1998-2006 és 2014-2019 között tűnt elérhetőnek a 4%-os gazdasági növekedés, így joggal merül fel a kérdés, hogy a jövőben várhatunk-e hasonló teljesítményt. A gazdasági növekedés három fő tényezője a rendelkezésre álló munkaerő, a tőke mennyisége, valamint a termelékenység hatékonysága. Mindezek bővülése és kihasználása kulcsfontosságú bármilyen gazdasági fellendülés szempontjából.
Az elmúlt másfél évtized GDP növekedését a három tényező hozzájárulásának elemzése révén érthetjük meg. A Covid előtti öt év során sokkal erősebb növekedést tapasztalhattunk, ami a három tényező kedvező együttes hatásána köszönhető, és ez volt az, ami lehetővé tette a négy százalék feletti fejlődést is.
A munkaerő bővülésének jelentős szerepe volt a GDP növekedésében, a 2010-es években évente 1-1,5%-kal növelve azt. Ez az időszak azonban különösen figyelemreméltó, mivel a munkaképes korú népesség csökkenése éves átlagban csaknem fél százalékot mutatott. A korábban hátrányos demográfiai folyamatokat az aktivitás növelésével, és a munkanélküliek reintegrálásával igyekeztek kompenzálni, azonban 2020 után ezek a pozitív hatások erőteljesen lelassultak, a munkanélküliség emelkedésével együtt.
A tőkeállomány bővülése a 2020-as évek elején évi 2-2,5%-os növekedést mutatott, ami a GDP-növekedés szempontjából jelentős, különösen figyelembe véve, hogy ebben az időszakban a magyar beruházási ráta kiugróan magas volt. A kormányzat számos intézkedést tett a külföldi befektetők ösztönzésére, de a jelenlegi globális gazdasági helyzet és az alacsony kamatkörnyezet már nem nyújt olyan kedvező feltételeket, mint korábban.
A termelékenység terén az elmúlt 15 év átlagosan évi 1%-kal bővült, ami a régiós átlagot meghaladja, azonban ez az ütem a 2020-2024 közötti időszakban várhatóan gyorsan korrigálódik. A múltbeli teljesítmények tükrében a 4%-os növekedési cél meglehetősen optimistának tűnik, hiszen a jövőbeni gazdasági környezet már nem kedvez ennek a mértékű növekedésnek. A megvalósulásához szükséges feltételek a múltban fenntartott gazdasági pilléreket már nem tudják alátámasztani.
A jövő gazdasági kilátásai tehát aggasztó képet festenek, és a jelenlegi állapotok alapján a 4%-os növekedési cél szinte elérhetetlennek tűnik. A biztosítékok hiánya és a kedvező feltételek megszűnése miatt a magyar gazdaság nemcsak lassul, hanem a várakozások is fokozatosan reálisabb keretek közé kerülnek.
