Tudor Duică és a transzilvanizmus kihívásai
„Minél inkább Orbán felé fordulnak az erdélyi magyarok, annál távolabb kerülnek a transzilvanizmustól” – hangsúlyozza Tudor Duică, a háromnyelvű transzilvanista TEUS mozgalom alapítója. Románia december elsején az 1918-as egyesülést ünnepli, amely Erdély Romániához csatlakozását jelenti. E lapos hivatalos narratíva mögött azonban – mely a nemzeti egység szimbólumaként tálalja ezt a napot – egy bonyolultabb igazság rejtőzik: a központosított állam gyakran figyelmen kívül hagyja a régiók sajátosságait, és szűkíti a kisebbségek kulturális tereit, míg Erdély sokszínűségét élő tapasztalat helyett csupán díszletként kezeli.
Az ehhez ellentmondó mozgalom, amelyet román értelmiségiek és civilek alapítottak, a regionalizáció és a kulturális soknyelvűség irányába néz. A TEUS, vagyis Transilvania Noastră, Erdélyünk, a legutóbbi módszer az erdélyi magyarok, románok és más kisebbségek együttműködésére. Tudor Duică, a mozgalom arca, a közösségi médiában egyre több követő előtt mutatja be Erdély kulturális örökségét három nyelven, és felszínre hozza azokat a történeteket, amelyeket a román állam gyakran elfelejt.
A magyar közösség politikai reflexei
Duică kiemeli, hogy a regionalizáció megvalósításának nehézsége nem csupán Bukarest centralizmusából ered, hanem a magyar közösség saját politikai reflexeiből is. Az RMDSZ évtizedek óta a bukaresti biztos jelenlétre épít, míg a Fidesz erős lojalitási hálót alakított ki Erdélyben. Ez a helyzet sok magyar választóban azt a félelmet keltette, hogy egy transzilvanista mozgalom gyengítené az érdekképviseletüket, ezért inkább ragaszkodnak a megszokott struktúrákhoz, amelyek valójában megakadályozzák a valódi önkormányzatiságot.
Ezek a feszültségek, valamint a transzilvanizmus szempontjai és az együttélés realitásai miatt kritikus párbeszéd szükséges. A központi történelemoktatás hiányosságai miatt a magyar és román közösségek közötti megértés gyengül, mivel a múlt építése hamis narratívákra épül. Duică hangsúlyozza, hogy csak akkor létezhet valós együttélés, ha mindkét közösség képes megérteni egymás múltját, és nem ragaszkodnak a nacionalista mítoszokhoz.
Az identitás mint felelősség
Duică személyes tapasztalatai is az erdélyi sokszínűség melletti érvet erősítik. Meggyőződése, hogy az identitás nem büszkeség, hanem felelősség. „Azt, hogy az ember ahhoz a közeghez tartozik, amelyben felnőtt, nem származása határozza meg” – mondja. Az erdélyi magyarság és a román közösség közötti együttélés nem csupán lehetséges, hanem a normális. A Németh Issákat, ortodox papokat és nacionalista politikai diskurzusokat említve mutatja be, hogy a konfliktusok mindig felülről jönnek.
A transzilvanizmus jövője
A TEUS mozgalom értelmiségiek által vezetett kezdeményezés, amely az erdélyiek hangját kívánja megjeleníteni, nem csupán kulturális, hanem politikai lehetőségeket is keres. Míg az RMDSZ a biztos bukaresti jelenlétre épít, a transzilvanista gondolat felkérés az együttműködésre és a decentralizációra irányítja a figyelmet. Az emberi kapcsolatok és a közös múlt fontosságát hangsúlyozva Duică arra figyelmeztet, hogy a politikai tőkét hajlamosak fenntartani a feszültségből, megkérdőjelezve a hagyományos politikai struktúrákat.
Erdély különlegessége a kulturális rétegzettségében rejlik, amely nem készíti elő a konfliktusokat, hanem éppen ellenkezőleg: erőforrást kínál. A transzilvanizmus lényege nem az etnikai összeolvadás, hanem az integráció és a múlt közös elismerése. Duică összegzésül hangsúlyozza: a jövő attól függ, hogy a közös önrendelkezés miként mehet végbe, mert a magyar és román közösség érdeke az együttműködés, nem pedig a kölcsönös elutasítás.
Forrás: telex.hu/transtelex/2025/12/01/tudor-duica-december-1-nemzeti-unnep-regionalizacio-erdely-interju
