Szeged ivóvízellátása stabil, de a térség vízháztartása kritikus
Az idei aszály a Dél-Alföldön rendkívüli mértéket öltött, a térségben mintegy 120–150 milliméteres csapadékhiány alakult ki. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szerint arra is volt példa, hogy az engedéllyel rendelkező vízigények kielégítésére sem volt elegendő öntözővíz. A nyári hónapok középhőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
A Szegedi Vízmű Zrt. és a Szegedi Polgármesteri Hivatal szerint Szeged ivóvízellátása jelenleg stabil és biztonságos. A város ivóvizét nem a Tiszából vagy a talajvízből nyeri, hanem 180–560 méter mélységben található, védett vízadó rétegekből, mélyfúrású kutak segítségével.
A kutak naponta mintegy 80 ezer köbméter víz kitermelésére képesek, miközben a lakosság, az intézmények és a vállalkozások együttes napi fogyasztása a legnagyobb nyári hőségben is ennek valamivel több mint a fele, hozzávetőlegesen 41 ezer köbméter. Botka László 2025-ben egy Facebook-bejegyzésben azt írta: az akkori 35 ezres napi fogyasztást a BYD teljes termelése további mintegy 7 ezer köbméterrel növeli, így a város fogyasztása összesen 42 ezer köbméter körül alakulhat.
Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerint a szegedi rétegvizek hosszú távon megoldják a város és környéke ivóvízellátását, ehhez azonban mértékletes kitermelésre van szükség. Jelentősebb ipari vízkivételt nem lenne szabad a mélységi rétegekből engedni.
Az Ativízig szerint az elmúlt öt évben a fő vízfolyások átlagos éves vízkészlete 24 milliárd köbméterről 13 milliárdra, mintegy 50 százalékkal csökkent. 2022 óta mindössze egy jobb év volt a térségben, vagyis öt éve negatív a vízmérleg.
Jelenleg a Sole-Mizo Zrt. a legnagyobb ipari vízfogyasztó Szegeden, átlagosan napi 2300 köbméteres felhasználással. A teljes kapacitással működő BYD szegedi gyárának várható átlagos napi vízfogyasztása legfeljebb 7000 köbméter lehet, ami a város jelenlegi, legmagasabb napi, mintegy 41 ezer köbméteres fogyasztásának körülbelül 17 százaléka.
Az Ativízig szerint a szárazodással párhuzamosan a mezőgazdaságban várhatóan szintén nő az öntözési és halastavi vízigény. Több öntözőrendszer már most teljes kihasználtsággal működik, így ezeknél új felhasználó belépése nem lehetséges.
Rakonczai szerint a Tisza csökkenő vízhozama hosszabb távon az ipari és mezőgazdasági vízhasználatnál jelenthet korlátot, de a nagy ipari felhasználók esetében mégis a Tisza vizének hasznosítását tartaná kívánatosnak.
Az Ativízig működési területén több mint 4800 kilométeres csatornahálózat található, amelyen mintegy ezerötszáz műtárgy teszi lehetővé a víz kormányzását. Jelenleg 774 műtárgyat tartanak zárt állapotban a vizek megőrzése érdekében.
Szegeden az ivóvízhálózat rekonstrukciója és a vízveszteség csökkentése is része az alkalmazkodásnak. Országosan a kitermelt ivóvíz mintegy 25 százaléka elszivárog a hálózatból, Szegeden azonban ez az arány már 20 százalék alatt van.
A témában megkeresett Sole-Mizo Zrt. és a BYD a cikk megjelenéséig nem válaszolt.
