Afrikai országokba deportálják a bevándorlókat az Egyesült Államokból
Venezuelai, kubai, hondurasi, brazil, kolumbiai és afgán állampolgárok kerültek váratlanul afrikai országokba, miután az amerikai bevándorlási hatóságok akaratuk ellenére gépekre tették őket. A deportáltak többsége nem tudta előre, hová szállítják.
Egy C.-ként azonosított venezuelai férfi arról beszélt, hogy mindössze néhány órával a repülőút előtt szerzett tudomást a Libériába történő deportálásáról. Nem volt ideje jogi segítséget kérni vagy elbúcsúzni a családjától. Tavaly decemberben vették őrizetbe, nyolc hónapot töltött őrizeti központokban, gyermeke születésénél sem lehetett jelen.
Egy másik venezuelai, A. szerint erővel tették fel a gépre. Összeláncolt kezekkel és lábakkal utaztak a 15 órás úton. Elszakították a családjától, fél, hogy feleségét is elviszi az idegenrendészet.
A libériai Marshall városában lévő hotelben brazilok, kolumbiaiak, guatemalaiak, hondurasiak és venezuelaiak vannak elszállásolva. Az amerikai kormány megállapodásokat kötött harmadik országokkal a bevándorlók befogadásáról, részben pénzügyi támogatás fejében, de vámokkal és segélyek felfüggesztésével is fenyegetett országokat.
A hondurasi Elvis Rodríguez Venturas négy gyermeke és felesége Texasban maradt. Hondurasba egy bíró döntése miatt nem küldhették vissza. A brazil Paola Ferreira Dos Santos csak a repülőből kiszállva tudta meg, hogy Libériában van. A kolumbiai Arin García Yepes azt mondta, soha nem hallott Libériáról.
Libériában szabadon mozoghatnak, alapvető szükségleteikről a Nemzetközi Migrációs Szervezet gondoskodik. Az országot 1847-ben felszabadított rabszolgák alapították.
Hat deportált nem volt hajlandó kiszállni Libériában, őket Egyenlítői-Guinea fővárosába, Malabóba vitték. A helyi rendőrök fegyvert szegeztek rájuk. A deportáltak elégtelen orvosi ellátásra, jogi segítség megtagadására és telefonjuk elvételére panaszkodtak.
Yasmany Moreno de Armas kubai férfit augusztusban a Közép-afrikai Köztársaságba deportálták. Tíz éve élt legálisan Miamiban, májusban fogták el munkahelyén. A fedélzeten közölték vele, hogy Afrikába viszik.
Az USA a Közép-afrikai Köztársaságot nem ajánlja saját polgárainak úti célként. Az országban orosz zsoldosok működnek, fennáll a zavargások, bűnözés, emberrablás és betegségek veszélye.
Ecuadori, kubai, török és román állampolgárokat is deportáltak Közép-Afrikába. Az USA 81 millió dolláros szerződést kötött az országgal migránsok átvételéről. Egy 24 éves afgán férfit, Halilt, aki korábban az amerikai erőknek segített, szintén oda deportálták.
Tizenöt embert a Kongói Demokratikus Köztársaságba szállítottak, ahol hazatérésre kényszerítik őket. Szváziföldre is érkeztek deportáltak, közülük többen már elhagyták az országot.
A Human Rights First szerint augusztus 15-ig közel 23 ezer bevándorlót szállítottak 26 harmadik országba. Az USA összesen 35 országgal kötött befogadási egyezményt, köztük polgárháború sújtotta államokkal.
A belbiztonsági minisztérium szerint a kormány minden törvényes lehetőséget bevet a deportálási művelet végrehajtására. A minisztérium nem közli a harmadik országokkal kötött egyezményeket.
Meredyth Yoon bevándorlási ügyvéd szerint a kormány előzetes értesítés és megfelelő eljárás nélkül küldi az embereket harmadik országokba. Az USA közel 50 millió dollárt költött eddig a deportálásokra.
A libériai kormány augusztusban jelentette be, hogy 1200 kiutasított ember befogadásáról állapodott meg Washingtonnal. Libériában egyik deportált sem kért menedékkérelmet.
