Seszták-ügy: a „bin Ladenek” nyomása elmarad, de az átlagember eddig sem találkozott velük

Seszták-ügy: a „bin Ladenek” nyomása elmarad, de az átlagember eddig sem találkozott velük

által K Sandor

Nem nyomtatják tovább az 500 euróst, de az értéke megmarad

Az euróövezet jegybankja 2019 áprilisa óta nem bocsát ki új 500 eurós bankjegyet, a korábban forgalomba került címletek azonban továbbra is legális fizetőeszköznek számítanak, és korlátlan ideig beválthatók az eurórendszer nemzeti központi bankjaiban.

A legnagyobb értékű euróbankjegy bevezetését a német márka ezeres címletének hagyománya indokolta. Mivel az euróbankjegyek értékük szerint fizikailag is egyre nagyobbak, az 500 eurós szó szerint a legnagyobb a címletek között. Európában rajta kívül csak a svájci 1000 frankos bankjegy képvisel nagyobb értéket.

Az átlagember alig találkozott vele

A címlet a mindennapi fizetéseknél hamar problémát okozott: kis értékű vásárlásnál gyakran nem tudtak visszaadni belőle, ezért több helyen külön jelzik, hogy nem fogadják el. Egy 2011-es felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka soha nem is találkozott 500 euróssal.

A bankjegyet elsősorban nagy összegek mozgatására és tárolására használták, mivel a készpénz követhetetlenné teszi a tranzakciókat. Egymillió euró 500 eurósokban mindössze kétezer bankjegyet jelent, ami 2,2 kilogrammot nyom és mintegy három liter helyet foglal el, így egy kisebb laptoptáskában is elfér. Ugyanez 50 eurósokban 22 kilogrammot nyomna, és kisebb bőröndöt igényelne.

A bűnözés kedvelt eszköze lett

Az Europol 2015-ös tanulmánya szerint a címlet a bűnözők körében népszerű eszköz volt a jogsértő tevékenységből származó haszon tárolására. Portugál hatóságok egy nyomozás során nyolcmillió eurót foglaltak le szinte kizárólag 500 eurósokban. A dokumentum arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos bűnüldöző szervek szerint a bankjegyek a névértéküknél magasabb áron cseréltek gazdát bűnözők között.

A bankjegyek szállítására is ideálisnak bizonyultak: a tanulmányban csokipapírba, Kinder tojásba és mobiltöltőbe rejtett, valamint poggyászbélésbe varrt példákról is bemutattak fotókat, egy röntgenfelvételen pedig lenyelt készpénzes kapszula tűnt fel. Nagy összegű bankjegyeket különösen a pénzmosási ügyek nyomozásánál jelentettek problémaként a bűnüldöző szervek.

A brit Súlyos Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség 2010-ben úgy látta, hogy az országban a címletek 90 százaléka bűnözéshez, pénzmosáshoz vagy terrorizmushoz kapcsolódott. A hivatalos értékelés szerint az 500 eurós bankjegynek nem volt hiteles, legitim használata az Egyesült Királyságban az akkor elérhető mennyiség mellett.

„Bin Laden” néven emlegették

Mivel az átlagemberek többsége soha nem fogott a kezében 500 euróst, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel való gyakori összekapcsolása miatt ráragadt a „bin Laden” név. Egy kormányközi pénzmosás elleni szervezet már 2005-ben javasolta a nagy címletek kivezetését.

Az Európai Központi Bank statisztikái szerint a forgalomban lévő 500 eurósok száma 2015 novemberében tetőzött csaknem 613,6 millió címletnél. A jegybank 2016 májusában döntött úgy, hogy több 500 euróst nem állít elő és nem bocsát ki, figyelembe véve azokat az aggodalmakat, hogy a bankjegy tiltott tevékenységeket segíthet elő. A döntés előtt Franciaország hónapokig nyomást gyakorolt az EKB-ra, Németország azonban ellenállt.

Az Europol üdvözölte a döntést, egyúttal jelezte, hogy ez önmagában nem megoldás, csak segítség. A linzi Johannes Kepler Egyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezett bűnözés a pénzt nagyrészt fiktív cégeken keresztül mossa.

Az EKB legutóbbi adatai szerint az egykor több mint 600 milliós állományból kevesebb mint 97,5 millió címlet maradt forgalomban, ami összértékre az euróbankjegyek hat százalékát jelenti.

Ezt is kedvelheted