Az Aranyszínű Sárgaság Terjedése és Kockázatai
A legfrissebb járványökológiai elemzések szerint a 2025-ben várható aranyszínű sárgaság-fertőzési hullám nem a betegség tetőzését jelzi, hanem egy új, hosszabb terjedési szakasz kezdetét. Az Ökológiai Kutatóközpont szakértői az aranyszínű sárgasággal kapcsolatos állásfoglalásukban rámutatnak, hogy a betegség mára szinte minden hazai borvidéken fellelhető.
A kutatók kiemelik, hogy a betegség pusztításának mértéke hasonló lehet a filoxérajárványhoz, amit az amerikai szőlőkabóca terjesztett. E várakozásokat a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hiszen Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a korábbi járványokat követően jelentős termeléscsökkenésekkel kellett szembenézniük, amely folyamatos védekezést igényelt és ezzel együtt a költségek emelkedését is magával hozta.
Korábbi írásunkban megvizsgáltuk, miért terjedhet gyorsan ez a betegség: a problémás tényezők közé tartozik a felhagyott, növényvédelmi kontroll alól kivont ültetvények, a gyenge növényvédelmi protokollok, valamint a kedvező telekviszonyok, amelyek a szőlőkabócák túlélését segítik. Továbbá a külföldi oltványok behozatalának és az aranyszínű sárgaság más gazdanövényeinek is szerepe van a terjedésben.
Tudomány és Társadalmi Együttműködés a Védekezésben
Az Ökológiai Kutatóközpont hangsúlyozza, hogy a védekezési stratégiák tudományos alapokra, ökológiai modellekre és társadalmi együttműködésre épülhetnek. A kutatók azt tanácsolják, hogy a hatástalan őszi légi permetezések helyett olyan intézkedésekre fókuszáljanak, amelyek az adatalapú helyi megfigyelésekre építenek. Ezen túlmenően a beavatkozásoknak az érzékeny lárvastádiumokra kell fókuszálniuk, ami segíthet a vegyszerhasználat csökkentésében is.
A jelenlegi védekezési logika a kabócák populációszámához köti a beavatkozásokat, de a nemzetközi tapasztalatok szerint a szőlőkabóca detektálásán alapuló, központi koordinációval végzett védekezés sokkal hatékonyabb. Az összpontosított beavatkozások a populációdinamika részletesebb nyomon követésével valódi változásokat hozhatnak.
Környezetvédelmi Kockázatok és Integrált Védekezés
A kiválasztott növényvédő szerek környezeti kockázatait folyamatosan értékelni kell az ökológiai terhelés minimalizálása érdekében. Az integrált védekezés magában foglalja például a kabócatojások olajos lemosó permetezését, a szaporítóanyagok szigorúbb ellenőrzését, valamint a levágott ágak megfelelő megsemmisítését is.
A védekezéshez a kutatók fontosnak tartanak egy egységes adatbázis létrehozását is, amelybe hatósági mintavételek, gazdák bejelentései és laboreredmények integrálása javasolt. Ez segíthet a járvány matematikai modellezésében is, hozzájárulva a hatékonyabb védekezési intézkedések kidolgozásához.
Az Ökológiai Kutatóközpont sürgeti az 2014-ben készült, elavult vészhelyzeti terv aktualizálását, amely figyelembe kell, hogy vegye a 2020-as évek változó klímáját és ökológiai viszonyait, valamint a jelenleg engedélyezett növényvédő szerek körét.
Természetes Megoldások és Operatív Törzs Létrehozása
A kutatók biztatónak tartják a természetes biológiai ellenségekre építő védekezési módszerek alkalmazását is, például virágos sorköztakaró sávokat javasolva a szőlőkabócára vadászó ragadozók elterjedésének elősegítése érdekében. E témában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet nemrégiben számolt be egy ígéretes kísérletről.
Az ÖK azt is javasolja, hogy hozzanak létre egy olyan operatív törzset, amely borászokból, ökológusokból, hatósági képviselőkből és növényvédelmi szakemberekből áll, és aki egy átlátható finanszírozási, kártalanító rendszerrel párosulva segíthet a járvány eszkalációjának megállításában, ezzel együtt ösztönözve a gazdákat a szabálykövető együttműködésre.
Forrás: telex.hu/techtud/2025/11/13/okologiai-kutatokozpont-aranyszinu-sargasag
