A fotó is az én művem – Palocsay Zsigmond élete és munkássága
Palocsay Zsigmond, aki nem csupán költői képességeivel, hanem kivételes fényképészeti tudásával is hozzájárult Kolozsvár kulturális örökségéhez, élete során sok tehetségét kamatoztatta. Szülővárosának lenyűgöző képeivel nem csupán a város változásait örökítette meg, hanem az ott élő emberek sorsát is, így formálva Kolozsvár arculatát.
Kolozsvári pályafutása korai szakaszában képes volt egyesíteni a zenét és a költészetet, miközben már fiatalon írással foglalkozott. Első kötetét, a „Kórémuzsikát” 1966-ban adta ki, amit további tizenöt kötet követett. Palocsay versei szoros kapcsolatban álltak a környezettel, érzékenyen reagált az őt körülvevő világra, amely bőséges inspirációt nyújtott számára. A költészet mellett a fényképezés iránti szenvedélye is megjelent, hiszen a család kulturális eseményei és mindennapjai is megörökítésre kerültek.
Palocsay Zsigmond 1935-ben született Tordaszentlászlón, ahol fiatalon tapasztalta meg a természet szépségeit, hiszen szülei már kiskorában arra nevelték, hogy értékelje a környezetét. Tizenhat éves korában, politikai aktivitásáért öt év börtönbüntetést kapott, amelyből két év után szabadulhatott. Ekkor került Kolozsvárra, ahol édesapja, Palocsay Rudolf kertész ösztönözte, hogy mezőgazdasági főiskolára iratkozzon be, de végül a zenei pályát választotta. A Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomával lett tanár a kolozsvári zenelíceumban.
Fotós pályafutása a családi háttérhez is köthető, hiszen apja számos területen kipróbálta magát, így a fényképészet iránti szeretete is örökítette meg az ősváltozó világot. Palocsay a sötétkamra használatát otthon sajátította el, ahol felesége, Fazakas Csilla megfigyelései szerint az előhíváshoz szükséges eszközöket is megtartotta. A fotós öröksége, amely az Azopan Fotóarchívumban található, a város történetének fontos dokumentumává vált.
„A fotó is az én művem” – mondta egy 1980-as nyilatkozatában, amely tükrözi, hogy a fényképezést nem csupán kedvtelésből végezte, hanem komolyan vette, mint a költészetet. Az archívumban található képek nemcsak Szilágyi Domokos költő életének pillanatait örökítik meg, hanem Kolozsvár értelmiségiek, barátok és családtagok életét is, bemutatva azokat a kapcsolódásokat, amelyek meghatározták a város kulturális életét.
Palocsay Zsigmond munkássága nem csupán költői szavakba öntötte Kolozsvár lényegét, hanem a fényképezőgépe által megörökített képeken keresztül is képes volt megmutatni ezt a különleges világot. Az őszinte képek, amelyek az 1960-as évektől kezdődően készültek, évtizedek során még mindig új érzelmeket keltenek az emberekben, ahogy visszatekintünk a régmúlt Kolozsvárra. Az archívumban megőrzött számok, fényképek tükrözik a város életének sokszínűségét, így Palocsay Zsigmond neve örökre összefonódik ezzel a helyszínnel.
Az ő öröksége és fotói november 17-ig megtekinthetők a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol nem csupán a képei láthatók, hanem a fotós eszközei is, mint a Rolleiflex gépe, amely számtalan különleges pillanatra kapott rálátást.
Forrás: telex.hu/transtelex/2025/11/15/palocsay-zsigmond-fotok-kolozsvar-duna-delta
