Kedden lejár a határidő az alaptörvény-ellenes klímatörvény módosítására
Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal hatályon kívül helyezte a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, amely a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit sérti. A döntés egyben felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatát 2026. június 30-ig teljesítse, emlékeztet a 24.hu.
Ez a bekezdés tartalmazta Magyarország vállalását, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti 1990-hez képest. A döntés mögött 50 korábbi ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezése állt, akiket több környezetvédő civil szervezet, például a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is támogattak. Az érintett képviselők és civilek egyetértenek abban, hogy a 2020-ban elfogadott klímatörvény, amely Magyarország 2050-re klímasemlegességére vonatkozó célt is kitűz, nem elegendő ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-on belül tartsa az ország gazdasági jelentősége és fogyasztása szempontjából.
A válaszok érdekében kerestük Gajdos László, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetőjét, és amint érdemi választ kapunk, tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.
Ez a döntés a tavaly nyáron már megsemmisített klímatörvény egyik passzusának következménye, amelyre az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést, hogy idén június 30-ig új jogszabályt alkosson. A civil szervezetek tavaly szeptemberben kezdeményelezték egy új klímatörvény tervezetének kidolgozását. Az új koncepció a morális és szakmai javaslatok széles spektrumát öleli fel, amelyet március végéig bárki véleményezhetett.
Július 9-én tervezik bemutatni az új klímatörvény tervezetét, amit az Országgyűlés elé terjesztenek, és a civilek kérik, hogy az idei ENSZ klímacsúcs kezdetéig fogadják el a jogszabályt.
A cikk szövegét a megjelenés után frissítettük, hogy naprakész információkat nyújtsunk az olvasók számára.
