Pusztuló Rónay-kastély: egy elhanyagolt műemlék küzdelme
A kiszombori Rónay-kastély, amely valaha a régió egyik legjelentősebb épülete volt, ma kritikus állapotban várja sorsát. A 3600 fős település tulajdonában álló 1859-ben épült kastély hosszú évek óta hanyagolva, csirketelep és zsákvarroda funkciót töltött be, a falai mára súlyosan károsodtak. Egyidejűleg a falusi közélet küzdelmeit is szimbolizálja: két civil szervezet próbálkozik megmentésével, miközben korlátozott források és hivatali érdektelenség nehezíti terveiket.
Az önkéntesek elsődleges célja a kastély tornyának helyreállítása, amelyhez először életveszélyes csigalépcsőit és falépcsőit kell megerősíteni. A helyreállítás során az épület 80 centis galambürülékkel borított területeit tisztították ki, és a falusi vállalkozók kisebb segítséggel járultak hozzá a munkálatok folytatásához. Bár az épület tetőszerkezete 2001-ben megújult, ennél többre a falu nem tudott forrást szerezni; a teljes kastély renoválása több milliárd forintba kerülne.
Erzsébet királyné árvaháza: a pusztulás szimbóluma Makón
A Makón található egykori Erzsébet királyné árvaház, amit később idegosztályként használtak, ma ismét az enyészeté. Az 1894-ben épült impozáns épület hajdanán 120 árva gyermek bentlakásos otthonaként funkcionált, majd a rendszerváltás után csendben pusztulásnak indult. Az eső beveri letört, nyitva álló ablakait, és hatalmas fák dőlnek neki omladozó falainak. Az épület állapota drasztikus romlását hosszú tétlenség, valamint a helyi és országos vezetés egyértelmű érdektelensége idézte elő.
Bár a makói önkormányzat évek óta keresi az árvaház hasznosításának módját, minden terv forráshiány miatt dugába dőlt. Korábban tervben volt idősotthon kialakítása vagy lakások létrehozása, de a milliárdos felújítási költségek ellehetetlenítették ezen elképzeléseket. Az épületet idén pályázati úton próbálták értékesíteni, ám érdeklődő híján ma sem látszik előrelépés.
Önkormányzati és minisztériumi csend
Kiszombor és Makó önkormányzatai látszólag képtelenek kezelni a helyzetet. A helyreállítást célzó kérdésekre sem reagáltak hivatalosan, ahogyan az állami támogatások vagy pályázatok iránti keresésekről sincs tájékoztatás. A Fidesz országgyűlési képviselője és egyben az építési ügyekkel foglalkozó miniszter, Lázár János sem tett egyértelmű lépéseket az ügyben, noha más régiós projektekre bőséges források biztosítását tudta elérni.
A civil összefogás reménye
Bár a Rónay-kastély és az Erzsébet árvaház állapota riasztó, a helyi közösségek aktivitása némi reményt nyújt. Kiszomboron a civilek olyan relikviákat találtak a kastély területén, amelyek későbbiekben kiállítás alapját képezhetik. Az emberek apróbb adományokkal és önkéntes munkával járulnak hozzá a pusztulás megfékezéséhez, miközben az épület történelmi értékét próbálják megmenteni.
A tétlenség miatt azonban egyértelmű, hogy a problémák nem oldódnak meg. A helyi és országos vezetők közömbössége, a hosszú időre elhúzódó állapotromlás és a forráshiány egyaránt megkérdőjelezik a hátrahagyott műemlékek jövőjét, amelyek a magyar kulturális és építészeti örökség részei.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/05/10/pusztulo-kastely-elhagyott-arvahaz-mako-kiszombor-lazar-korzeteben
