Rejtélyes hamukibocsátás az Etnán: nincs láva, mégis áll a légi közlekedés
Augusztusban erőteljes vulkánkitörések zajlottak az Etnán, robbanásos működés és lávaöntés is történt, ami miatt a cataniai repteret több alkalommal le kellett zárni. A vulkáni működésnek aztán nem volt utánpótlása, a magma mélybeli mozgását jelző földremegés-kilengés is visszatért az alaphelyzetbe.
A gondok azonban nem szűntek meg. Szeptember 1. óta folyamatosan vörösbarna vulkáni hamuanyag áramlik ki az Etna északkeleti kráteréből, amit a légmozgás dél-délkelet felé visz, és emiatt a cataniai Fontanarossa reptéren újra akadozik a légi közlekedés.
Sok turistának okoz bosszúságot, hogy nem tud időben megérkezni, illetve elindulni Catania Fontanarossa repteréről. A Szicíliában rekedt utasoknak Palermóba vagy Bariba kell utazniuk, és olykor több napot is várniuk kell, hogy elrepülhessenek. Sokszor alakul ki kaotikus helyzet és a bizonytalanság nagy: vajon megnyitnak éppen egy repülési szektort, indul a gép, vagy nem?
A vulkánkitörések oka magma, azaz felszín alatti kőzetolvadék felszínre nyomulása. A vulkáni működés lehet robbanásos, amikor a gázok óriási, feszítő nyomása hirtelen lávacafatokra veti szét a kőzetolvadékot. Ekkor pici, 2 milliméternél is kisebb méretű szemcsékből, vulkáni hamuból és gázokból álló felhő tornyosulhat a tűzhányó fölé. Más esetben nem elegendő a gázbuborékok nyomása a robbanásos felszínre töréshez, ekkor a magma lávaként ömlik ki a felszínre.
Augusztusban ez történt az Etnán: volt több kilométer magasra emelkedő vulkáni hamufelhő és több helyről is kifolyó láva is. A kitöréseket tápláló magma utánpótlása aztán megszűnt, és ez megmutatkozott a műszerek által érzékelt jelekben is. A magma mozgását jelző földremegés is megszűnt, minden csendessé vált a vulkán alatt.
A felszínen azonban más a helyzet. A vulkáni hamu nem emelkedik túl magasra, a légmozgás rögtön oldalirányba téríti el, mégpedig dél-délkeleti irányba, a megszokott légmozgásnak megfelelően.
Ez a helyzet nem új, hasonló történt 2018. decemberében is. Intenzív vulkánkitörés után még áramlanak ki gázok a vulkáni kürtőből, ezek a gázok pedig viszik magukkal a kráterben felhalmozódott, erősen átalakult, felaprózódott vulkáni anyagot. Augusztusban a Voragine kráter volt aktív, és több alkalommal is láva folyt a szomszédos északkeleti kráterbe. A vékony láva a kráterfalon és a krátertalpon hirtelen lehűlt és üvegesen dermedt meg. A repedéseken keresztül kiáramló gázok – agresszív kén-dioxid, hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid – a kőzetüveges anyagot átalakították, a benne lévő vasat oxidálták, ami vörössé változtatta a színét. A kürtőből kiáramló gőz és gáz pedig ezt az átalakult vulkáni anyagot sodorja ki a kráterből.
Azaz a vulkáni működés nem valós, robbanásos vulkáni tevékenység, hanem egy intenzív vulkáni működést követő, úgynevezett kürtőtisztító kigázosodáshoz kapcsolódó vulkáni hamuanyag remobilizációja, újrafeldolgozása. Egy ilyen vulkáni működés utáni folyamat akár hetekig is eltarthat.
A repülőjárathoz nem jutó utasoknak persze ez nem vigasz, azonban fontos tudni: nem kell feltétlenül felnyomuló magma által okozott robbanásos kitörés ahhoz, hogy leálljon a légiközlekedés. Az Etna és más vulkánok ilyet is képesek okozni, azaz szoros értelemben vett vulkánkitörés nélkül is jöhet ki krátereiből vulkáni hamuanyag. Ha pedig jön, akkor ez veszélyt jelent a modern repülőgépekre, és ilyenkor zéró tolerancia van: le kell állítani a légi közlekedést.
A vulkán több százezer éve a helyén van, azaz nem a tűzhányót kell okolni a problémáért. Működik, a vulkanológusok pedig szorosan követik az eseményeket és magyarázzák ennek okait, ahogy az INGV Etna Obszervatórium munkatársai is teszik. Cataniában közben egyre erősebbek az érvek amellett, hogy valójában a Fontanarossa reptér van rossz helyen – persze, ezt megváltoztatni sem egy egyszerű dolog.
