Cukormentes, gyümölcsös rágcsálnivaló tényleg egyszerűen
Elég nehéz mostanában szülőnek lenni, állandóan nemet mondani a boltok végtelen nassolnivaló-kínálatára a gyerek egészségének védelmében, legtöbbször nem is sikerül. Ilyenkor jönnek a kompromisszumok, ilyen például minden, ami cukormentes, de nem édesítőszeres, és ha édesség is, legalább nem hatsoros az összetevőinek a listája.
Az utóbbi években lett egyre népszerűbb az elnevezhetetlen, gyümölcsből készült lapocska. Állagra gumicukor, tartalmát tekintve csak gyümölcs, de hallottam már gyümölcsbőrnek is említeni, amitől borsódzik a hátam. Valójában szilárd halmazállapotúra szárított gyümölcspüréről van szó, más szóval szárított lekvárról, ami nem sokban különbözik egy birsalmasajttól sem, sőt hunyorogva a gumicukornak is rokona.
A lényeg, hogy egy édesség, amiben nincs hozzáadott cukor, de van vitamin és rost, és valamivel kevésbé tesz tönkre az elkészítése, mint egy szimplább kekszé. Igazából nem is recept ez, hanem technika.
A formula viszonylag egyszerű: gyümölcsöt vagy gyümölcsök keverékét kell leturmixolni, majd a pépet egy sütőpapírral bélelt sütőlapra kenni 3 milliméter vastagon, és ezt a sütőbe tenni egy éjszakára 50 fokon (vagy aszalóban). Másnapra kész, simán lehúzható lesz a sütőpapírról, de az is szuperokos megoldás, ha papírostul vágunk belőle csíkokat, feltekerjük és dobozba tesszük.
Milyen gyümölcsből? A legjobbak a magas pektintartalmú, csekélyebb nedvességtartalmú gyümölcsök, mint a szilva, a körte, az alma, a birsalma, de ezeket lehet kombinálni barackkal, bogyósokkal is. Lehet hozzá tenni cukrot, de minek, érdemesebb nagyon érett gyümölcsöket használni. Sokan kombinálják a gyümölcsöket vagy adnak hozzá ízesítőket, mint a fahéj, a csili vagy a szegfűszeg, de lehet akár aszalt gyümölcsöket is keverni hozzá aprítva, szóval érdemes kísérletezni.
Gyümölcslap szilvából
Alapanyagok: egy kilogramm nagyon érett szilva.
A szilvát leturmixolom, és egy sütőpapíros tepsire kenem kb. 3 mm vastagon egy szilikonspatula segítségével, olyan egyenletesen, amennyire csak lehetséges. A sütőbe teszem, amit 50 fokosra, légkeverés esetén 35-40 fokosra melegítek fel. A légkeverés itt, mivel szárításról van szó, hasznos lehet. A gyümölcstől függ, mennyi idő alatt szárad meg, ezért néhány óránként érdemes ellenőrizni.
Alternatív módszer: ha épp lekvárt főzünk, elég a félig főtt gyümölcsből kivenni hozzá egy adagot, akkor gyorsabban szárad majd ki. Így már két-három óra is elég lehet, sokan éppen ezért előbb mindig egy lekvárt készítenek, aztán kenik a tepsire, hogy időt spóroljanak.
A teljesen kiszáradt lapok sokáig elállnak.
