Ritka dinoszaurusz-maradványokat találtak Erdélyben
A Hátszegi-medence világszerte híres a különleges dinoszaurusz-maradványairól, melyek az elmúlt száz év során számos lelőhelyről kerültek elő. A friss felfedezés azonban megdöbbentő: kutatók egy új helyszínen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt találtak, a hatalmas dinoszauruszcsontok szinte egymáson hevertek. Ez a felfedezés valóban példátlan koncentrációnak számít a medencében, ahogy arról az ELTE tudományos közleménye is beszámolt.
A Valiora Dinosaur Research Group, amely magyar és román paleontológusokból áll, több mint öt éve végez kutatásokat a Hátszegi-medence nyugati részén, ahol már számos dinoszaurusz-lelőhelyet felfedeztek. Az itt előkerült felső kréta szárazföldi rétegek betekintést nyújtanak a dinoszauruszok kihalását megelőző időszakba. Az ásatások során több ezer gerinces maradványt azonosítottak, köztük kétéltűek, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, repülő hüllők és emlősök maradványait. A K2-es lelőhely, ahonnan több mint 800 gerinces maradvány került elő, a leggazdagabb ilyen lelőhely a területen.
Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszék adjunktusa és a kutatócsoport vezetője, emlékezetes pillanatként idézte fel a helyszín korai felfedezését. 2019-ben, a legelső terepbejárás során rátaláltak a K2-es lelőhelyre, ahol az agyagos rétegekben hamar felfedezték a fekete dinoszauruszcsontokat. Ez az élmény őket arra ösztönözte, hogy teljes energiájukkal a munka és az ásatások mélyebb megismerésébe vessenek bele magukat.
Körülbelül 72 millió évvel ezelőtt a Hátszegi-medence szubtrópusi éghajlati viszonyok között létezett, amikor is időszakos folyók szelték át a tájat. Ezek a vízfolyások a heves esőzések idején megáradtak, és a medencébe sodrották a felszínen heverő tetemeket valamint az útjukba kerülő élőlényeket.
A kutató Budai Soma, a Paviai Egyetem munkatársa, elmagyarázta, hogy a felszín alatti kőzetek vizsgálata azt mutatta, hogy a területen egy kisebb tó is létezett, melyet a heves esőzések idézett villámárvizek tápláltak. Az áramlás ereje hirtelen csökkent, így a csontok a part mentén, a deltavidék vízgyűjtő területén keletkeztek, mindez hozzájárulva a csontok rendkívül magas koncentrációjához.
A lelőhely nemcsak minden különálló csont részletezését, hanem részleges dinoszaurusz-csontvázakat is tartalmaz. Két különböző növényevő fajhoz tartozik: az egyik egy mintegy két méter hosszú, többnyire két lábon járó növényevő, ami a Hátszegi-medence egyik leggyakoribb dinoszaurusza lehetett, míg a másik egy Titanosauria csoportba tartozó sauropoda maradványait rejti, ami a régióban egyedülállónak számít.
Az új leletek jelentősége nemcsak a csontok bőséges koncentrációjában rejlik, hanem abban is, hogy ez képviseli a Hátszegi-medence legidősebb gerinces-felhalmozódását. A kutatók remélik, hogy a nyugaton zajló munkák révén pontosabb képet nyernek a hátszegi dinoszauruszok faunájának összetételéről és az evolúciós irányvonalakról, amelyek a területről ismert fiatalabb lelőhelyek felé vezettek.
Forrás: telex.hu/techtud/2025/11/19/dinoszaurusz-lelohely-erdely-hatszegi-medence-paleontologia
