Harmincadik Születésnapját és 1500. Előadását Ünnepli A Dzsungel Könyve
Január 28-án este különleges esemény zajlott a Vígszínházban: A dzsungel könyve harmincéves jubileumát és az 1500. előadását ünnepelte. Az emlékezetes premier 1996. január 28-án, Hegedűs D. Géza rendezésében valósult meg a Pesti Színházban, a Rudyard Kipling klasszikus alkotásának színpadi adaptációjaként. A darab szövegét Békés Pál írta, míg a dalokat Geszti Péter, a zenét pedig Dés László szerezte. A három évtized alatt a produkciót összesen 765 ezer néző látta, és az ünnep alkalmából a dzsungel három estére költözött a Vígszínház nagyszínpadára.
A három évtized során, miközben az alapok változatlanok maradtak, a szereplők sokszor cserélődtek: összesen 130 színész és 172 táncos lépett fel a produkciókban. Jelenleg 11 nagy és 27 kis Maugli, illetve 11 Sír Kán izgul a színpadon. Kiemelkedő rekordmegszakítók is akadnak: a bölcs öreg medvét alakító Reviczky Gábor több mint 1300 alkalommal lépett színpadra Balu szerepében, míg Méhes László Kát, a kígyó karakterét 1414-szer, Borbiczki Ferenc pedig a farkasok vezérét, Akelát 1427-szer játszotta. Hegedűs D. Géza rendező vallomása szerint ők hárman jelentik az előadás oszlopait. Reviczky Gábor a csütörtöki jubileumi előadás során a közönségtől is a legnagyobb tapsot kapta.
A jubileumi előadás zárásakor Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója, aki éppen aznap lett újraválasztva, köszöntötte a jelenlegi és egykori közreműködőket, akik közül több tucatnyian színpadra léptek, köszöntve a darab hőseiként korábban résztvevő Dányi Krisztiánt, Csőre Gábort, akik egykori Mauglik, valamint Kútvölgyi Erzsébetet, mint az eredeti Bagirát. Geszti Péter megjegyezte, hogy Békés Pál szavai az évek során még inkább hangsúlyossá váltak, például amikor Balu arra figyelmezteti Mauglit, hogy „többet kell tennie, mert ő más, mint a többiek.”
A rendező, Hegedűs D. Géza elmondása szerint az előadás a felnőtté válás kihívásait, illetve egy ember és a dzsungel világának harcát meséli el. A darab metaforikus értelemben szól arról, milyen nehézségeken kell áthaladnia annak, aki eltér a megszokottól, legyen szó akár képességekről, fizikális sajátosságokról, vagy élethelyzetekből eredő másságról. Az üzenet, amelyet közvetít, az, hogy mindenki más, és ez a különbözőség mindennapi küzdelmeket hoz magával.
A rendező gyermekkori emlékeiből idézve, elmesélte, hogy először a szülei olvasták neki Kipling könyvét, majd a szülőfalujában, Ibrányban látta a filmadaptációt, amit mélyen megérintett. Az ihlet végül arra vezetett, hogy a gyerekeinek is olvasson a könyvből, ebből született az ötlet, hogy készítsenek belőle egy zenés családi előadást. Megjegyezte, senki sem gondolta, hogy a darab ilyen hosszú életű lesz. A kezdeti szöveg kissé komornak tűnt, de a humoros dalok, melyeket Geszti Péter írt, sokat segítettek a fényoldalon. A darabot három éven belül, a rendező tervei szerint, három különböző művészeti irányból született meg.
Hegedűs D. Géza két emlékezetes pillanatot idézett fel az évek során. Az egyik, amikor Kútvölgyi Erzsébet előadásában először hallották meg Bagira dalát a próbán. A másik különleges esemény, amikor a színház akkori támogatója lehetőséget biztosított borsodi hátrányos helyzetű gyerekeknek, hogy eljussanak A dzsungel könyve matinéelőadására. Az esemény során a rendező a színpadra lépve köszöntötte a gyerekeket, elmondva nekik, hogy a darab főszereplője egy olyan kisfiú, mint ők is egyben, ezért fontos, hogy buzdítsák őt a sikerre az akadályok leküzdésében. Az előadás után kollégái úgy nyilatkoztak, hogy az eddigi legmeghatározóbb élményük volt nézni, ahogy a gyerekek odaadó figyelemmel és lelkesedéssel követték a történéseket.
A dzsungel könyve így a 1500. előadása után is továbbra is a leggyakrabban játszott magyar musical, mely újabb bemutatónak ígérkezik a Vígszínházban január 29-én és 30-án, mielőtt visszatérne hagyományos pesti színházi otthonába.
