Még darabosan nyitják a kólát, de letarolhatják-e a világot a kínai robotok?
A kínai humanoid robotokról szóló látványos bemutatók és vírusként terjedő videók mögött egy befektetői szempontból sokkal fontosabb kérdés rejlik: vajon közeledik-e az iparág a kereskedelmi áttöréshez?
Az elmúlt évben a kínai humanoid robotok gyorsan hódították meg a világot: táncoltak, bokszoltak, kungfu-bemutatókat tartottak, sőt Usain Bolt százméteres síkfutási világrekordját is megdöntötték. Az állami támogatás és a mesterséges intelligencia terén elért fejlődés a robotika robbanásszerű fellendülését váltotta ki Kínában. Sencsentől Sanghajig számos startup jött létre, az elektromos járműveknél korábban megszerzett gyártási tapasztalatot pedig most a humanoidok alkatrészeihez hasznosítják, az érzékelőktől az akkumulátorokig és a motorokig.
A szakértők az elmúlt három hónapban bejárták Kínát, a sencseni „Robot-völgytől”, ahol egy tíz kilométeres innovációs folyosón több mint 200 robotikai vállalat telepedett le, egészen a sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferenciáig. A legnagyobb benyomást az tette rájuk, hogy a „robot mint látványosság” szemlélet helyett egyre inkább a termelékenység kerül előtérbe: a vállalatok a táncon és a szórakoztatáson túl a való világban hasznos munkát keresnek a gépeknek, a ruhahajtogatástól és a mosógép megtöltésétől a gyógyszertári rendelések összeállításán át a gyári csavarozásig.
Az iparág azonban még gyerekcipőben jár, és komoly akadályok állnak előtte. A legtöbb humanoid robot megbízhatósága és cselekvőképessége nem elegendő ahhoz, hogy hosszabb ideig önállóan, emberi beavatkozás nélkül dolgozzon. A sanghaji konferencián egy robot nem tudott felvenni egy alkatrészt az asztalról, ezért a személyzetnek kellett gyorsan eltüntetnie, mielőtt a látogatók észrevennék; egy kólásüvegeket nyitó robot mozdulatai vontatottak és darabosak voltak, időnként le is fagyott, így a látogatók hosszú sorokban várakoztak. Egy másik vállalatnál több bemutató is teljes kudarccal végződött, mert a robotok nehezen követték az utasításokat.
A legnagyobb technológiai kihívás az úgynevezett robotikus agy, vagyis az alapmodell megalkotása. A nagy nyelvi modellektől eltérően ezeknek többdimenziós bemenetet – kép- és érzékelőadatokat – kell feldolgozniuk, miközben folyamatos fizikai cselekvéseket generálnak, a hibahatár pedig szűkebb, mert a tévedés közvetlen kárt vagy sérülést okozhat. A betanításhoz ráadásul jóval kevesebb adat áll rendelkezésre, ezért az adatgyűjtés jelenleg az iparág egyik fő szűk keresztmetszete. A verseny is kiéleződött: csak Kína kontinentális tartományaiban több mint harminc robotfejlesztővel találkoztak a szakértők, sokan hasonló fejlettségi szakaszban, hasonló kialakítású termékeken és gyakran ugyanazokat az alkalmazási területeket célozva.
Mindez nem jelenti azt, hogy a technológia feltétlenül messze járna a kereskedelmi bevezetéstől. Néhány kínai vállalat már a széles körű bevezetést célzó tesztelés utolsó szakaszában tart, miközben egyre több adatot gyűjt valós körülmények között. A robotok bevezetése Kínában azért is válik fontosabbá, mert az országnak komoly nehézséget okoz a népesség öregedése és a munkaerő-állomány csökkenése. Míg az általános célú humanoidok szélesebb elterjedése a robotikai alapmodellek és az adatgyűjtés jövőbeli áttörésein múlik, a valós és szintetikus adatokkal tanított kisebb modellek javíthatják a konkrét feladatok sikerarányát, és közelebb hozhatják a specializáltabb gépek bevezetését. A következő néhány éven belül megkezdődhet a kereskedelmi alkalmazás, kezdetben gyárakban és raktárakban, ahol nagyobb a kereslet, és a robotok gazdasági észszerűsége is könnyebben bizonyítható.
A technológiát övező lelkesedés tagadhatatlan: a sanghaji konferencián akkor is tömegek tolongtak az egyik humanoidgyártó táncoló robotjai körül, amikor a légkondicionálás leállt, és a csarnokban közel negyvenfokos hőség lett, a biztonsági őröket is be kellett vetni a telefonjukat magasba tartó látogatók kivezetéséhez. A közeli standon a kólát osztó robot végül leállt; előtte egy tábla hirdette: „Ma 500 palackot nyitottam ki. Emberek, hát tényleg ennyire szomjasak vagytok?”
