A leggazdagabbak tényleg nagyon kevés adót fizetnek a jövedelmeik után
Záporoznak a hazai adórendszert érintő változások. A vagyonadó terve nagy vihart kavart, sok ultragazdag ember kifogásolja, hogy olyan vagyont adóztatna az állam, amely nem termel jövedelmet, vagy amely után már most is fizet adót. Nemrég az is kiderült, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben amiatt, hogy adómentesen lehet egyes hazai állampapírokon pénzt keresni – olyan engedmény ez, amit más országok állampapírjai nem kapnak meg, és amivel a gazdagok járnak jól.
A 2010 után bevezetett egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót azzal indokolták, hogy a gazdagok nominálisan és összességében is több adót fizetnek. Ezt egészítették ki az szja-kedvezmények, a 27 százalékos áfa, az alacsony társasági adó és a különadók rendszere. A Budapest Intézet 2021-es tanulmánya szerint a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó tized háztartásainak tagjai.
Két példa, nagyon más adózás
Lajos a medián bért keresi, évente 7,44 millió forintot. Ezt 15 százalék szja és 13 százalék szocho terheli, így marad 5,357 millió forint, vagyis a jövedelmet terhelő adók mértéke 28 százalék. A maradékot 27 százalékos áfa mellett elfogyasztja, így ténylegesen elkölthető jövedelme 4,218 millió forint. Összes adója 3,222 millió forint, a bruttó jövedelmének 43,3 százaléka.
Árpád a leggazdagabbak közé tartozik, 1,1 milliárd forint megtakarítással. Csinál egy céget, abba betesz 25 millió forintot, állampapírba teszi, és bejelenti magát a garantált bérminimumra, ami évente 4,476 millió forint. A 25 millió forintos állampapír 6 százalékot, 1,5 millió forintot hoz, ebből 1,253 millió forint szja és szocho jön le. A cég nyereségadó-alapja 246,72 ezer forint lesz, ez után 22,2 ezer forint társasági adót fizet. Árpád a fennmaradó 1,075 milliárd forintját magánszemélyként állampapírba teszi, évente 64,5 millió forintot keres, ez jelenleg szja- és szochomentes. Vagyis 66 millió forint éves jövedelme után összesen 1,253 millió forint adót fizet, ami 1,9 százalék.
Árpád fogyasztási hajlandóságától függően 5,1–24,1 százalék adót fizet jövedelemarányosan, szemben Lajos 43,3 százalékával, pedig éves jövedelme Lajosénak majdnem kilencszerese. Ha ugyanannyit költene, mint Lajos, összes adója 3,258 millió forint lenne, ami jövedelmének 5,1 százaléka. Ha a teljes éves jövedelmét elköltené, 15,565 millió forint adót fizetne, ami még mindig csak 24,1 százalék.
Plusz egy kis vagyonadó
Árpád jövőre vagyonadót is fizetne az 1 milliárd forint fölötti vagyonából 1 százalékot. Mivel vagyona egy része a cégében van, adóalapja kevesebb lesz 100 millió forintnál. A vagyonadó-tervezet szerint a cégérték egyharmad súllyal a saját tőke, kétharmad súllyal a nyereségből számolt hozamérték alapján számolandó. Árpád cégének saját tőkéje 25 millió forint, jövedelemtermelő képessége 224 ezer forint. A cég értéke így 25 millió × 1/3 + 224 ezer × 6,67 × 2/3, azaz 9,33 millió forint. Teljes vagyona nem 1,1 milliárd, csak 1,084 milliárd forint, a vagyonadó így 843 ezer forint. A 22 ezer forint társasági adóval együtt Árpád 865 522 forintból megússza.
