Folyamatban Az Átadás-Atvétel Az NGM-Ben: Leendő Miniszterek Tárgyalnak
Gőzerővel zajlik az átadás-átvétel a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ahol a politikai váltás új kihívásokat hoz. A leendő kormányfő, Magyar Péter, nem a hagyományos csúcsminisztériumokban gondolkodik, így a Nagy Márton vezette gazdasági ernyőtárca feladatai is több irányba lesznek osztva. Kármán András, a leendő pénzügyminiszter, és Kapitány István, a gazdasági és energiaminiszter, biztosan kulcsszerepet kapnak, és várhatóan személyesen részt vesznek az NGM-mel zajló egyeztetésekben.
Bár még nem tisztázott, hogy pontosan kik lesznek a pénzügyi vonalon a gazdasági miniszterek közvetlen munkatársai, már több név is felmerült. Kiemelkednek Barabás Gyula, aki korábban az OTP-nél dolgozott, Jankovics László, aki hosszú időn át uniós feladatokat látott el, valamint Kövesdy Attila, a Deloitte munkatársa. Ők jelentős eséllyel pályáznak a kulcspozíciókra, mint államtitkárok.
Nemcsak a minisztériumon belüli változások, hanem más tárcákat is érintő ügyek várhatók. Például a Budapest Airport megvásárlása, amelyet korábban Lóga Máté, az NGM államtitkára irányított, valamint a reptéri gyorsvasút tender, amely a közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid hatáskörébe tartozik. Jelenleg a tender hiánypótlási fázisban van, ám a piaci értesülések szerint egy konzorcium ajánlkozott, melynek tagjai a francia Vinci, az osztrák Strabag és a brit Aberdeen alapkezelő egyesültek. Az első két cég szakmai tudásukkal járulna hozzá a projekthez, míg az Aberdeen biztosítaná a szükséges tőkét.
A projekttel kapcsolatos vélemények és perspektívák még nem szilárdak. A leendő döntéshozók, Magyar Péter, Vitézy Dávid, és Kapitány István, eltérő módokon viszonyulhatnak a reptéri gyorsvasúthoz, és felmerülhet, hogy amennyiben több uniós forrás áll rendelkezésre, akkor a projekt életképessége is növekedhet. Az állami költségvetés elkerülését lehetővé tevő koncesszió vagy PPP-típusú konstrukció előnyös lehet, hiszen így az állam nem kell közvetlenül pénzt biztosítania az építéshez.
Az új rendszerben azonban vita tárgya lehet a szolgáltatás árazása is. A korábbi értesülések szerint a speciális jegy ára 4-5 ezer forintra rúghat, de a pontos kalkulációt még nem ismerjük. Felmerül a kérdés: ha az ár túl alacsony, az nem biztosít megtérülést a kivitelezőnek, míg ha túl magas, az a kereslet csökkenését okozhatja. Ez a helyzet mindkét irányba kockázatokkal jár: ha a gyorsvasút sikeres beruházás, felmerül a kérdés, hogy miért bíznánk meg külföldi céget, amikor az állam is megvalósíthatná a projektet. Másrészről azonban a magántőke részvételének előnyei is mérlegelendők.
