Mureșan: Hiba lenne csökkenteni az EU forrásait a digitális óriások piaci hozzáférése érdekében
Az Európai Uniónak fontos a versenyképesség, de hiba lenne, ha ez a hagyományos felzárkóztatási és mezőgazdasági politikák kárára menne – jelentette ki Siegfried Mureșan, az Európai Parlament költségvetési témafelelőse a 2028-ban induló hétéves uniós költségvetésről szóló strasbourgi sajtótájékoztatón.
A jobbközép néppárti politikus elmondta, hogy az Európai Parlament már kialakította saját álláspontját a következő költségvetésről, most a tagállami kormányokon a sor, amelyeknek egyhangúlag kell megegyezniük egymással, és az EP jóváhagyására is szükségük van.
Mureșan szerint miközben több tagállami kormány is panaszkodik, hogy nagyobb összeget kellene befizetnie, érdemes megvizsgálni, hogyan nőttek a saját költségvetéseik például az infláció miatt.
Carla Tavares, a szocialisták témafelelőse hangsúlyozta, hogy 2026 végére meg kellene egyezniük a költségvetés sarokszámairól. Mint mondta, „nem lehet többet tenni kevesebből”, és az új kihívások kezeléséhez új bevételi csatornákra van szükség. Utalt azokra a saját uniós bevételekre, amelyeket az Európai Bizottság eredeti javaslata és az EP is bevezetne. Jelenleg az uniós költségvetést túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme alapján állítják össze.
Mureșan kiemelte, hogy a saját bevételek bevezetésével a tagállamoknak arányosan kevesebb pénzt kellene befizetniük. Az EP egyik javaslata, a digitális adó kapcsán úgy fogalmazott: a kérdés az, hogy hozzájárulást kérünk-e a digitális óriásoktól – amelyeket gyakran a világ leggazdagabb emberei vezetnek – a több mint 400 millió fős uniós piachoz való hozzáférésért, vagy csökkentjük a költségvetést.
Hibának tartaná, ha csökkentenék a felzárkóztatásra, az Erasmusra és a védelemre szánt forrásokat azért, hogy Elon Musk, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg szabadon hozzáférhessen az uniós piachoz. A saját uniós bevételek révén az uniós költségvetés kevésbé függene a tagállami kormányok alkudozásától – utalt a hétévente visszatérő hosszas vitákra, amelyek a következő hónapokban várhatóan különösen élessé válnak.
Arra a kérdésre, hogy nem jelent-e kockázatot a keleti, szegényebb tagállamoknak a jelenlegi bevételi rendszer megváltoztatása – amelyben a költségeket elsősorban a bruttó nemzeti össztermék arányában állják –, Mureșan úgy válaszolt: nem egyetlen vitáról, hanem 27 széttartó nemzeti vita összegéről van szó, hiszen minden miniszterelnök a lehető legkevesebbet szeretné befizetni és a legtöbbet visszakapni. Hamis kérdésnek tartotta ugyanakkor azt a felvetést, hogy „az országomnak kicsit többet kell-e fizetnie”.
Mureșan szerint inkább azt a kérdést kell feltenni, hogyan tudnak együtt olyan költségvetést létrehozni, amely megfelelő nagyságú választ ad a közös kihívásokra, és mind a 27 tagállamnak segít. Példaként említette, hogy ha a felzárkóztatási támogatásokból Magyarországon utat építenek, akkor az ott működő német autógyár is tud azon keresztül exportálni, és a román áruk is hamarabb eljutnak más uniós országokba.
A politikus ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az EU keleti határán fekvő országoknak külön, célzott segítségre van szükségük.
Tavares szerint a javaslataik megfogalmazásakor figyelembe veszik a felvetett problémát, és megfelelő méretű költségvetésre van szükség ahhoz, hogy választ tudjanak adni a kihívásokra.
