Közel duplájára nő a Mészáros-féle autópálya-koncessziós cég idei kifizetése
Az idei költségvetés módosításakor közel duplájára kellett emelni az 1237 kilométeres sztrádahálózatot üzemeltető MKIF Zrt.-nek kifizetni tervezett összeget. A korábban elfogadott eredeti 2026-os költségvetésben nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forint szerepelt, amit most nettó 304 milliárd, bruttó 386 milliárd forintra növelt a kormány.
Az eredeti összeg egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium kérdésre elmondta, hogy a költségvetés módosításában azért kellett bruttó 176 milliárd forinttal megemelni az eredeti koncessziós keretet, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét egyszerűen nem tervezte be.
Az éves keretnek része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. A megemelt összeg még mindig alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forinthoz képest, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek.
Bizonytalanság azonban így is maradt. Az MKIF korábban azt közölte, hogy 2026-ban 235 milliárd forint nettó bevétellel számolnak, ami jóval kevesebb a mostani 304 milliárdnál. A cég a megkeresésre azt válaszolta, hogy az állam által tervezett összegekről nem tud felvilágosítást adni, tartják magukat a koncessziós szerződésben foglaltakhoz, és a korábbiakhoz képest nem terveznek változást.
Az eltérés egyik oka lehet, hogy míg az MKIF a teljesítés időszakára könyveli el a bevételt, a központi költségvetés pénzforgalmi szemléletű, tehát a számla kifizetésének időpontjára könyveli a költségeket. A minisztérium szerint emiatt két hónapos az eltérés a teljesítés és a kifizetés között.
A koncessziós társaságok 760 milliárd forint árbevételt értek el a koncesszió 2022. szeptember 1-jei indulása és 2025. december 31-e között, és ebből jelentős profit keletkezett. Az időszakban 96 milliárd forint adózott árbevételt értek el, ami 13 százalékos profitrátát jelent. A tulajdonosok 48 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégekből, ami már magasabb a koncessziós vállalatokba tett 45 milliárd forintos befektetésnél.
Az állami útdíjbevételeknek tavaly 56, idén várhatóan 44 százalékát viszi el a koncesszió, miközben az a hazai 32 ezer kilométeres közúthálózatnak csak négy százalékára terjed ki. A költséges koncesszió miatt egyre veszteségesebb a közúthálózat üzemeltetése a magyar államnak: 2022-ben még közel egyensúlyban volt, 31 milliárd forinttal voltak magasabbak a költségek a bevételeknél, 2023-ra már 223 milliárd forint volt a hiány, ami a következő években 83, illetve 183 milliárd forintos veszteségre csökkent.
Ami a jövőt illeti, segíti a költségvetést, hogy az erősödő forint miatt csökkennek a koncessziós díjak, és idén lejár az M6-os első, Érd–Dunaújváros szakaszának még 2004-ben kötött koncessziója. Az eddigi üzemeltető marad a következő 11 évre is, ami a bemutatott adatok szerint 44 milliárd forintba kerül, míg az MKIF 149 milliárdot számolt volna fel erre az időszakra.
Az eddigiekhez képest mért spórolás abból fakad, hogy az utóbbi 22 évben az állam elsősorban az autópálya-szakasz megépítéséért fizetett időben elhúzva, a jövőben viszont már csak az üzemeltetésért kell majd. Országos szinten ugyanakkor az elmaradt közútfejlesztéseknek jelentős a forrásigénye, és a kormány tervei szerint az eddiginél jelentősebb összegeket szán a leromlott utak fokozatos helyrehozására.
