Orbán-korszak utolsó GDP-adat: Bővült a magyar gazdaság
2026 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, mivel a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ezt támasztják alá. Ez az eredmény a legjobb teljesítménynek számít 2022 harmadik negyedéve óta. A legutóbbi negyedévhez viszonyítva a gazdaság 0,8%-os bővülést mutatott, ami szintén figyelemre méltó, mivel ilyen mértékű előrelépés legutóbb 2023 harmadik negyedévében fordult elő. Ráadásul a bruttó hazai termék 2025-ben 0,3%-kal haladta meg az előző évi adatokat.
Németh Dávid, a K&H elemzője, pozitív jelzőszámként értékelte az adatokat, amelyeket előzetesen 0,5%-os növekedéssel jósoltak. A KSH kiemelte, hogy a GDP növekedését elsősorban a szolgáltatószektor bővülése támogatta, különösen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek terén. Németh szerint a kiskereskedelmi adatok erősebb belső keresletet jeleztek, míg az ipari szegmens az még meg nem jelent márciusi adatok alapján optimistább képet festett, figyelembe véve az európai gazdaság bizalmi indexeinek csökkenését.
A gazdaság bővülését a szakmai tevékenységekhez köthető, mint például ügyvédi irodák, építészmérnöki és adótanácsadói szolgáltatások, jelentős mértékben támogatta. Az Otthon Start Program fokozott igényeket teremtett az új ingatlanok építése kapcsán, míg a leköszönő kormány támogatási programjai, beleértve a fegyverpénzeket és az anyák lépcsőzetesen bevezetett szja-mentességét, hozzájárultak a háztartások fogyasztásának növeléséhez.
Az aktuális GDP-adat jelentősége abban rejlik, hogy az Orbán-kormány időszakának utolsó gazdasági teljesítményére világít rá. A választások előtti időszakban tapasztalható állami osztogatás, valamint a havi államháztartási hiány növekedése, amely márciusban 1300 milliárd forintra emelkedett, szintén komoly aggodalomra ad okot. Az elmúlt 24 évben még egyetlen választási év alatt sem volt ilyen magas hiány, amely problémás helyzetet teremtett a kormányzatnak a gazdasági irányítás terén.
A 2026-os várakozások alapján az új kormány gazdaságpolitikája jelentős mértékben épít az Európai Unió forrásaiból származó támogatások hazai felhasználására. Az Egyensúly Intézet előrejelzései szerint a magyar gazdaság a stagnálás után 2026-ban érdemi növekedést mutathat, amelynek kulcsa a lakossági fogyasztás marad. A várakozások szerint a GDP 2026-ban 1,5%-kal, 2027-ben pedig 2,6%-kal nőhet, azonban a bővülés ütemét a nemzetközi geopolitikai helyzet változásai, például az iráni–izraeli konfliktus határozzák meg.
Németh Dávid figyelmeztetett, hogy a nemzetközi környezet továbbra sem kedvező, és a hazai nettó export veszteségére számít, ami visszafoghatja a magyar gazdaság teljesítményét. Jelenleg az elemző a 2026-os második negyedévre 0,2%-os növekedést prognosztizál. A második negyedév számos meglepetést tartogathat, mivel az iráni konfliktus hatásai erősen befolyásolhatják a magyar gazdaságot és a beruházásokat is, továbbá a költségvetési hiány kiigazítása is kulcsfontosságú kérdés lesz az új kormány számára.
Elmaradt a repülőrajt a gazdaságban
Az elmúlt három évben a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnált, a várt dinamikus növekedés elmaradt, hiszen a múlt év minden fontos szektora gyengélkedett. Az ipar augusztusban öt éves mélypontra zuhant, a kiskereskedelmi forgalom csupán 2,4%-kal nőtt, és a mezőgazdaság teljesítménye is elmaradt a várttól. Mindettől függetlenül, a szolgáltató szektor tudott valamennyi ellenállást mutatni a többi ág gyengélkedése ellen, 0,2%-os növekedést elérvén a 2025-ös harmadik negyedévhez képest.
Az évkezdett januári és februári adatok sem mutatták a várakozásoknak megfelelő gazdasági fellendülést: az export 9,9%-kal csökkent a 2025-ös kezdőszámokhoz képest, miközben az ipar továbbra is gyenge teljesítményt nyújtott. Az egyetlen terület, ahol pozitív jelek mutatkoztak, az akkumulátorgyártás volt, míg az építőipar folyamatos ingadozásokkal küzdött, a hóhelyzet miatt pedig a szabadtéri munkák több esetben elmaradtak.
2026 februárjában Nagy Márton, a távozó pénzügyminiszter, meglepő kijelentést tett, amikor a gazdaság stagnálásáról kérdezték. Megjegyzése szerint nem célja, hogy mindenáron növekedjen a magyar gazdaság, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a kormány tagjaitól. Eddig a kabinet és Miniszterelnök folyamatosan a GDP-növekedésre építette politikai kommunikációját.
A leköszönő Orbán-kormány tagjai gyakran a külső körülményekre, mint például a járvány, háború vagy Brüsszel hibáira hivatkoztak a gazdasági visszaesés okaként. Noha valóban hozzájárultak a lassuláshoz, sokkal nagyobb problémákat okoztak azok a gazdaságpolitikai hibák, amelyeket az Orbán-kormányok az elmúlt 16 évben felhalmoztak. De arról, hogy miért maradtunk le régiós versenytársainktól, dokumentumfilm készült, amely részletezi a belső ellentmondásokat, amelyeket a gazdasági kormányzás már korábban is okozott, és amely szerint sok közgazdász osztja azt a nézetet, hogy növekedési zsákutcába kerültünk, és hogy az egyedüli megoldás a teljes irányváltás lenne a helyzet kezelésére.
