Új fejezet a vasútfejlesztésben: A Baross Gábor Terv
2026. július 22-én a Rákospalota-Újpest vasútállomáson bemutatták a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amelyet Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertetett. Az ambiciózus program célja a hazai vasúti rendszer korszerűsítése és a közlekedési lehetőségek bővítése, a vidéki területek elérhetőségének javítása érdekében.
A fejlesztési terv keretében a cél a regionális közigazgatási központok közötti, autós közlekedéssel versenyképes vasúti szolgáltatások megteremtése. A várhatóan tíz év alatt megvalósuló projektek között szerepel a gyorsabb InterCity-járatok bevezetése, amely legalább 100 km/h sebességgel jár majd, valamint a megbízható regionális vasúti hálózat kiépítése, ami nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem a vidéki nagyvárosok térségeire is.
Finanszírozás és járműfejlesztés
A projekt teljes költségvetése 3550 milliárd forint, amelyből jelentős részt uniós forrásokból finanszíroznának. A kohéziós alapból 1100 milliárdos támogatásra támaszkodnak, míg az RRF-alapból 700 milliárdot várnak. Ezen túlmenően 400 milliárd forint értékben hitelt terveznek felvenni az Európai Beruházási Banktól, és további 950 milliárd forintot pályáznak a következő uniós ciklus forrásaiból.
A vasúti járműpark korszerűsítése érdekében Vitézy Dávid bejelentette, hogy 35 új InterCity-vonat beszerzésére kerül sor a GYSEV segítségével, és gyártásuk már folyamatban van. Emellett új HÉV-szerelvények beszerzésére is pályázatot hirdetnek, amelyek gyártása 2030-ig elkezdődhet a H5, H6 és H7 vonalakon. Az átlagos vasúti járművek életkorának megfelezését is célul tűzték ki, ami jelentős javulást hozhat a szolgáltatások minőségében.
A vidéki vasúti kapcsolatok és fejlesztések
A Baross Gábor Terv előirányozza a régóta bezárt mellékvonalak újranyitását, valamint a régi BZ-motorvonatok leváltását akkus motorvonatokkal a Balmazújváros-Füzesabony, Szekszárd-Baja, Kazincbarcika-Ózd és Hatvan-Salgótarján vonalakon. A tervezett költségek itt 95 milliárd forintra rúgnak 2030-ig. A budapesti elővárosi vonatközlekedés csúcsidőszakában a negyedórás követési időt célozzák meg, amely a jelenlegi félórás időtartamhoz képest jelentős javulást jelent.
Innovációk és új összeköttetések
A program keretében Debrecen és Miskolc városainál is tramtrain járművek bevezetésére készülnek, amelyek összekapcsolják a helyi villamosvonalakat a környező vasútvonalakkal. Debrecenben észak-déli irányban fejlesztik a villamoshálózatot, emellett 36 milliárd forintból villamosítani kívánják a Debrecen-Balmazújváros vonalat, valamint 250-270 milliárd forintért fejlesztenék a Debrecen-Nyíregyháza vonalat. Miskolcon a Tiszaújváros–Miskolc–Kazincbarcika vonalon várható fejlesztések zajlanak, amelynek célja a fővonal 160 km/h sebességre történő alkalmassá tétele.
Budapest közlekedésének modernizálása
Budapesten a következő évek során a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar fejlesztéseit tervezik, ahol korszerűsítik a bevezető szakaszokat, hogy az emeletes vonatok is közlekedhessenek. 2030-ig a Déli körvasúti projektre 355 milliárd forintot, az új népligeti állomás építésére pedig 128 milliárd forintot szánnak. Az új HÉV-szerelvényekbeszerzése mellett a HÉV-vonalak teljes felújítását is elindítják, amelyhez 226 milliárd forintot terveznek.
A nemzetközi vasútforgalom fejlesztése
A közlekedési miniszter elmondta, hogy a Budapest–Belgrád vonalon a személyforgalom beindításához szükséges biztonsági szint elérése esetén, ha minden a tervek szerint halad, az idei őszre várható. Ezen túlmenően Magyarország részt kíván venni a V4-es nagy sebességű vasúti projektben is, ami lehetővé teszi, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két óra alatt, Prágába pedig 3,5 óra alatt eljussanak az utasok.
Összességében a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv ambíciózus célokat tűz ki a magyar vasúti közlekedés jövője érdekében, a modernizáció és a korszerűsítések révén. Az elkövetkező évtizedben ezek a fejlesztések alapjaiban változtathatják meg az utazás, közlekedés élményét az országban, biztosítva a versenyképességet a többi közlekedési formával szemben.
