Orbán Viktor vitába állt a taotámogatási adatokkal
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány élesen bírálta a Miniszterelnökség által múlt héten közzétett interaktív adatbázis módszertanát, amely szerint 2015 és 2026 között az alapítvány több taotámogatást kapott, mint a jégkorong- és a vízilabda-szövetség együtt. A kritikák után a Puskás Akadémia alapítója, Orbán Viktor hosszú válaszcikket tett közzé a klub honlapján.
Az adatbázis interaktív formában összesítette a taotámogatási rendszer adatait, grafikonokon és térképeken mutatva, hogy az elmúlt években a több mint 1500 milliárd forintnyi állami forrásból kikhez mennyi került. A FUNA a legtöbb támogatást kapó szervezeteket összesítő grafikonon a negyedik helyre került: csak három sportági szakszövetség kapott több taotámogatást nála. A jégkorong- és a vízilabda-szövetség együtt sem jutott annyi pénzhez ebből a forrásból, mint a Fejér megyei település akadémiája, a röplabdaszövetség pedig a felcsúti összeg durván negyedéig jutott.
A kormányzati kimutatás azonban nem teljes, mivel a taorendszer nem 2015-ben, hanem 2011-ben indult. Felcsút a 2011 és 2015 közötti időszakban is jelentős összegeket gyűjtött. Az alapítvány számára jóváhagyott sportfejlesztési programok sarokszámai alapján a kormányzati kimutatásban szereplő 45,4 milliárd forintnál is több pénz lehívására kapott lehetőséget a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, illetve az illetékes minisztériumtól. A 2011 és 2015 közötti évekkel kiegészítve így jóval 50 milliárd forint fölé jutott a Felcsút.
Az alapítvány egyik fő ellenérve az volt, hogy a taoforrásokból a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer további tíz sportszervezetét is támogatták, amit szerintük sportszerűtlen elhallgatni. A sportfejlesztési programok alapján azonban ilyen támogatásra egyetlen egyszer, az eddigi utolsó idényben került sor: ebben a szezonban közel nyolcmilliárdos támogatást adott tovább a Felcsút külhoni szervezeteknek. Ha ezt levonnák a teljes taobevételükből, a FUNA rangsorban betöltött pozícióján az sem változtatna, továbbra is megelőzne három szakszövetséget és minden más klubot.
A támogatások felhasználását vizsgálva kiderül, hogy konkrétan utánpótlás-nevelési jogcímen az 52 milliárd forint taopénzből mindössze 7,3 milliárdot kapott az alapítvány, ami a teljes összeg szinte pontosan hetede. A támogatások kétharmada ingatlanokra, további bő 15 százaléka pedig egyéb eszközök beszerzésére ment el. A részletes programokban olyan tételek is szerepelnek, mint a fűtött pályákhoz épült saját kazánház, a parkosításba tartozó kerti tó, a 2019-ben épített futódomb, a pálya körüli LED-fal telepítése, valamint a Puskás Akadémia Sportkomplexum fafelület-kezelési munkálataira igényelt 292 millió forint.
Az egyéb eszközigények listáján szerepel közel negyedmilliárd forint fűnyírógépekre és fűnyírótraktorokra 2015 és 2022 között, további 67 millió forint traktorokra, 52 millióért úttisztító autó, 220 millióért 39 darab teakonyha beépített gépészettel, 140 millióért 480 férőhelyes fedett lelátó, 200 millióért pályavilágító solar lámpa, valamint 14 millióért permetezőgép szállítójárművön.
Mivel az akadémiának lényegében bármilyen fejlesztési programot jóváhagyott a szövetség és a minisztérium, a pénzt pedig állami vállalatoktól vagy állami megrendelésekkel kitömött cégek adójából kalapozták össze, nem voltak fékek a rendszerben. A támogatási szisztéma eredetileg olyan kisebb kluboknak juttatott pénzt, amelyek korábban más formában nem kaptak volna: bár ez általában csak néhány millió forintot jelentett, a kisebb egyesületeknek rengeteget számított. Ezek a sok száz kis egyesület esik most el a már megszokott és költségvetésükbe beépített forrástól, nem kis részben a felcsúti pazarlás miatt.
