Egy 2008-as válságot megjósoló befektető szerint az MI-cégek érdeke, hogy apokalipszistől féljünk
Steve Eisman, akiről a Nagy dobás című film egyik főszereplőjét mintázták, nem hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia néhány éven belül elpusztítaná az emberiséget. A befektető szerint a közelmúltbeli apokaliptikus narratívát az MI-fejlesztő cégek maguk fújják fel, hogy a saját üzleti érdekeiket szolgálják.
Az elmúlt hetekben a mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd igazán apokaliptikus fordulatot vett. Először aggasztó hírek jelentek meg egymással koordináló, különböző rendszerekbe emberi buzdítás nélkül betörő, digitális láncaiktól szabaduló MI-ügynökökről. Majd Jacob Coxon, aki az OpenAI-nál és az Anthropicnál is dolgozott, de felmondott, azt állította, hogy az ezeknél a cégeknél dolgozó fejlesztők úgy tartják, a mesterséges intelligencia akár pár éven belül képes lehet az egész emberiség elpusztítására. Több, még mindig ezeknél a cégeknél dolgozó fejlesztő is megerősítette, hogy szintén adnak mintegy tíz százalék esélyt arra, hogy amin dolgoznak, az egy évtizeden belül végezhet mindenkivel.
A nagy MI-fejlesztő cégek vezetői nyilvánosan kiálltak amellett, hogy minden MI-cégnek meg kellene állapodnia a fejlesztések közös és összehangolt lassításában. Steve Eisman szerint viszont ez az egész egy nagy trükk, amit az MI-cégek találtak ki, hogy még inkább a saját malmukra hajtsák a vizet.
A befektetőt a héten a CNBC gazdasági hírtelevízió egyik műsorában a közelgő MI-apokalipszisről és a kapcsolódó befektetéseiről kérdezték. Eisman azt mondta, egyáltalán nem tart attól, hogy hamarosan terminátorok leigázzák az emberiséget, szerinte az egész MI-apokalipszisről szóló diskurzus teljes sületlenség. Sőt, állítása szerint a cégek szándékosan terjesztik a világvége-forgatókönyveket, mert ez egyértelmű érdekükben áll.
Eisman úgy látja, az MI-cégek megpróbálnak létrehozni egy válságot, amit aztán szabályozás követ, remélve, hogy ezt a szabályozást majd úgy alakíthatják, hogy kialakuljon egy számukra kedvező piaci helyzet.
A sztárbefektető szerint az Anthropic és az OpenAI körül kezd fogyni a levegő, a tokenmaxxingnak nevezett stratégia ugyanis kifulladni látszik. Az MI-t felhasználó cégek már jobban odafigyelnek a kiadásaikra, ami miatt a nagy fejlesztőcégek kevesebbet keresnek.
Annak érdekében, hogy kihasználják a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket, sok cég igyekezett a dolgozóit arra biztatni, hogy minél többet használják az MI-eszközöket. Egy IT-cégnél például ez oda vezetett, hogy a fejlesztők lényegében mindent MI-eszközökkel csináltattak meg, ezer meg ezer promptot írva a csetbotokba. Ez rengeteg MI-használatot, úgynevezett tokent generált, de a munka nem feltétlenül lett hatékonyabb. Mivel az MI-használatért a cégek fizetnek a modelleket fejlesztő cégeknek, a tokenmaxxinggal lényegében rengeteg pénzt dobtak ki az ablakon. Ezért több cég igyekszik jobban odafigyelni arra, mire használják a dolgozóik a mesterséges intelligenciát.
Eisman szerint ettől a nagy MI-cégek nagyon idegesek, hiszen nekik rossz, ha az ügyfeleik hirtelen elkezdenek odafigyelni arra, mennyi pénzt költenek a szolgáltatásaikra. A befektető megfogalmazása szerint az Anthropic és az OpenAI üzlete körül nincs „várárok”, nincs biztonsági védőháló, ha nem ömlik a cégekhez a pénz, nagyon hamar összeomolhat az üzlet.
Ilyen várárok vagy biztonsági háló lehetne viszont, ha a kormányzat megfelelően szabályozná a mesterséges intelligencia piacát, a cégek reményei szerint az ő bevonásukkal, hogy úgy alakítsák ki a szabályokat, ami ennek a két nagy cégnek kedvez, és kialakulhat egy duopólium az MI-fejlesztések piacán. Eisman szerint mi lehetne jobb indok a szabályozásra, mint az a fenyegetés, hogy ha nem hozunk közösen szabályokat, akkor éveken belül mind meghalunk.
A befektető hozzátette, csökkentette az MI-befektetéseit, és úgy látja, ha az Anthropic és az OpenAI tényleg amiatt aggódna, hogy túl veszélyes a termék, amit fejlesztenek, akkor más lépéseket is tehetnének a hisztériakeltésen kívül, például leállhatnának a pénzgyűjtéssel és elhalaszthatnák a részvényeik tőzsdei bevezetését. Ilyenről viszont nem hallott, így nem gondolja, hogy az MI miatt komolyan aggódnunk kellene az emberiség jövőjéért.
