Szigorodnak a zöld állításokra vonatkozó szabályok
Hamarosan már csak akkor alkalmazhatók környezeti vagy társadalmi hatásokra vonatkozó nyílt vagy akár burkolt utalások a csomagolásokon, a honlapokon vagy egyéb marketinganyagokban, ha azok egyértelműen bizonyíthatók és mérhetők.
Az új jogszabályi környezetben a nem megalapozott zöld megállapítások és ígéretek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek majd – derült ki egy szakmai beszélgetésen.
Miért fontos ez?
A fogyasztók zöld átállással kapcsolatos szerepvállalásának növeléséről szóló, úgynevezett EmpCo irányelvet 2024 februárjában fogadták el. Ezt kellett a tagországoknak 2026. szeptember 27-ig a nemzeti jogszabályokba átültetni. Magyarországon ez a fogyasztóvédelmi törvény és egy rendelet módosításával valósult meg.
Mit mutattak a hazai vizsgálatok?
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2023–24-ben 60 cég körében vizsgálta a zöld, környezetvédelemre és fenntarthatóságra utaló állításokat. Az eredmények szerint a vállalkozások egyre nagyobb mértékben és egyre változatosabb formákban használtak zöld állításokat, de ezek közel fele kizárólag márkaépítést támogatott mögöttes érdemi tartalom nélkül.
A felmérés szerint a fogyasztóknál is fontos szempont a termékek és szolgáltatások környezetbarát volta, de az egyes állítások mögöttes tartalmát nem tudják kellően értelmezni, különösen az egyes jelölések jelentésével nincsenek tisztában.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2022-ben végzett vizsgálata szerint a hagyományos (nem online) boltokban a fogyasztók 7 százaléka kifogásolta a különböző zöld állítások jogosságát, egy évvel később az online boltokban 14 százalékot mértek.
Nincs egységes greenwashing-definíció
Az Európai Unióban az elfogadott direktíva céljai ellenére sincs egységes és központi meghatározása a zöldre mosásnak, azaz a greenwashingnak. A leginkább elfogadott definíció szerint hamis vagy félrevezető képet ad egy vállalat vagy termék környezeti hatásairól, nem tükrözi valósan a fenntarthatósági teljesítményt, megtéveszti a fogyasztókat, a befektetőket és az egyéb piaci szereplőket.
Milyen állítások lesznek tilosak?
Szeptember 27-e után nem lehet egy terméket olyan általános jelzőkkel vagy címkékkel illetni, mint például ökobarát, klímabarát, biológiailag lebomló, környezetbarát vagy zöld, csak akkor, ha ezt igazolni lehet. A felhasznált tanúsítási rendszereknek nyíltnak, publikusan hozzáférhetőnek kell lennie, és objektív elemekből kell állnia.
A cégek ezentúl saját előnyként nem mutathatnak be olyan jellemzőket vagy folyamatokat, amelyeket jogszabályi kötelezettség miatt egyébként is alkalmazniuk kell.
A klímasemlegességet, a karbonlábnyom-csökkentést és a hasonló állításokat nem lehet megtenni akkor, ha mögötte csak kompenzációs folyamatok vannak, azaz a tényleges kibocsátáscsökkenés helyettesítése nem jogosít fel erre.
Ki büntet?
Az új szabályok szankcionálásának rendszere alapvetően tagállami hatáskör maradt, Magyarországon a GVH és az NKFH fog fellépni ezekben az ügyekben.
