Kilenc hónapig élt egy mohafaj a Nemzetközi Űrállomás külső részén, majd visszatérve a Földre csírázni kezdett.

által K Sandor

A mohafajok rendkívüli túlélésének titkai az űrben

Egy nem mindennapi kísérlet eredményeként a kutatók olyan ígéretes lehetőségeket tártak fel, amelyek a mohák űrbeli alkalmazására vonatkoznak. Az új felfedezések alapján a mohák képesek lehetnek az űrben talajt létrehozni vagy oxigént termelni, ami nagyban hozzájárulhat az emberi kolonizációhoz. Bár még messze van a valóra váltás, egy Physcomitrella patens nevű mohafaj spórái kilenc hónapi tartózkodás után is megőrizték csírázóképességüket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső falán.

Régóta tudott, hogy a mohák a legszélsőségesebb körülmények között is fennmaradnak és szaporodnak, gyakran ők az első növények, amelyek megtelepednek kietlen tájakon. Ez inspirálta a kutatókat, hogy teszteljék a mohák életképességét az űrbeli körülmények között.

Felkészülés az űrutazásra

Fudzsita Tomomicsi, a Hokkaidó Egyetem kutatója és csapata előzetes kiválasztást végeztek a Földön, hogy meghatározzák, mely mohaszerkezetek a legellenállóbbak. Ebből a folyamatból a sporangium nevű struktúra került ki győztesként, mivel a benne található spórák hajlandók voltak ellenállni a nagy energiájú UV-sugárzásnak, a vákuumnak és a mélyhűtésnek. Ezek olyan tényezők, amelyekkel az űrben szembe kell nézni.

Ezután a kutatók spórákat küldtek a Cygnus NG-17 űrszondával az ISS-re, ahol azokat különböző szűrőkkel ellátott mintatartókban rögzítették a külső falra, és kilenc hónapig kint hagyták őket.

Az űr hatása a mohákra

A minták visszaszállítása után a kutatók megállapították, hogy a spórák csírázási aránya figyelemre méltóan magas volt. A teljes UV-sugárzásnak kitett spórák 86%-uk képes volt csírázni, míg a Földön maradt spórák csírázási aránya 97% volt. Az űrben tapasztalt minták esetében azonban klorofillszegénységet is észleltek.

„Ha ezek a spórák képesek elviselni hosszú távú expozíciót a bolygóközi utazás során, majd sikeresen újjáélednek a rehidratáció és felmelegedés hatására, hozzájárulhatnak a Földön kívüli alapvető ökoszisztémák létrehozásához” – tette hozzá Fudzsita Tomomicsi.

Fontos megemlíteni, hogy a kutatás jelenleg csak az űrben való túlélésre koncentrál. Felmerül a kérdés, hogy a moha képes-e csírázni és növekedni különféle földönkívüli viszonyok között, például eltérő gravitáció vagy légtéri összetételek mellett, vagy különböző sugárzási szinten. Ez a téma még további kutatások tárgyát képezi.

(via Guardian)

Forrás: telex.hu/techtud/2025/11/24/egy-moha-kilenc-honapig-volt-a-nemzetkozi-urallomason-es-utana-tudott-a-foldon-szaporodni

Ezt is kedvelheted